Kritikus jövedelmezőség

Jövedelmezőség szempontjából ismét kiábrándítóan rossz évet zárt a hazai szállodaipar. Tavaly a bővülő kínálat és a visszaeső külföldi forgalom mellett az áremelés igen komoly keresleti korlátokba ütközött. Bár voltak olyan hotelek, amelyek a belföldi forgalom lendületes emelkedéséből nagyobb szeletet kihasítva némiképp tudtak javítani a jövedelmezőségükön, az ágazat egészében azonban további romlás következett be. Az árbevétel-arányos operatív profit (GOP) kevés egységnél haladja meg a 30 százalékos, azaz az ágazatban még elfogatható minimális szintet. Az elmúlt hét-nyolc évben ez a sokadik ilyen esztendő. Tartalékok nincsenek, a cégek nemhogy fejlesztésre és innovációra, még a meglévő eszközök karbantartására sem költenek eleget. Ráadásul 2008 is sok bizonytalanságot tartogat.

A magyarországi szállodák üzemi eredménye átlagosan bő 10 százalékkal romlott tavaly a 2006-os adatokhoz képest – közölte a Világgazdaság megkeresésére Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. A bruttó szállásdíjbevételek – amelyek egyebek mellett a 2006 szeptemberében 15-ről 20 százalékra emelt áfa hatását is tartalmazzák – 2007-ben mindössze 4,9 százalékkal nőttek a megelőző évhez képest. A költségek ugyanakkor – az energia és az élelmiszer-nyersanyagok árának emelkedése miatt – ezt jóval meghaladóan változtak.

A mértékeket jól mutatják a Danubius Hotels csoport adatai, amely tőzsdei cégként negyedévente számol be tevékenységéről. A szállodavállalat magyar szegmensének operatív eredménye forintban 14 százalékkal csökkent 2007-ben az egy évvel korábbi szinthez képest. (A társaság itthon 23, Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Nagy-Britanniában összesen 33 szállodát működtet.)

A Hunguest Hotels – a Danubius mellett szintén jelentős kapacitásokkal rendelkező hazai vállalat – csoportszinten két százalék körüli áremelkedést ért el tavaly – jelezte Hülvely István vezérigazgató. A költségek öszszességében mintegy öt százalékkal emelkedtek a Magyarországon 23, Ausztriában, Montenegróban és Romániában egy-egy szállodát üzemeltető társaságnál. Az adat azonban félrevezető lehet, a cég ugyanis tavaly nagymértékben visszafogta a karbantartásokat és az eszközbeszerzéseket. Abban az esetben, ha ezek a szükséges mértékben megvalósultak volna, a kiadások legalább 10 százalékkal nőnek, de ezt a minimális jövedelmezőség fenntartása érdekében nem léphették meg. Ez az üzletpolitika azonban hosszabb távon a szolgáltatások színvonalának gyengülésével jár – emelte ki a vezérigazgató.

A különböző hoteleket persze eltérően érintették a változások. A legnagyobb visszaesés az eddig is igen magas kihasználtsággal működő, erősen a külföldi vendégkörre építő gyógy- és wellnesshoteleknél következett be. A bevételek itt jelentősen csökkentek, a költségeket azonban a szolgáltatás jellegéből adódóan nem lehetett ilyen mértékben visszafogni. Nagyon magasak ugyanis az állandó költségek.

Jóval mérsékeltebben érintette a külpiac megtorpanása az alacsonyabb kategóriás – három- és négycsillagos – városi hoteleket, amelyek kevesebb szolgáltatást biztosítanak a szállás mellé, így valamivel könnyebben átvészelték a forgalom visszaesését. Olyanok is voltak – ha kisebb számban is –, amelyek kompenzálták, illetve esetenként javították a jövedelmezőségüket. Ezek közé tartozott például jó néhány Balaton környéki szálloda.

Mint Baldauf Csaba, a Magyar Szállodaszövetség Balaton régiójának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: ahol a belföldi forgalom lendületes emelkedésének eredményeként számottevően javult a kapacitáskihasználtság, kifejezetten jó eredményeket lehetett elérni. Az alsópáhoki Kolping Hotel például – amelynek ő az igazgatója – fennállásának legjobb évét zárta 2007-ben.

Baldauf Csaba ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy már most érezhető: ez a tendencia 2008-ban nem fog folytatódni: a belföldi kereslet visszaesése várható. Az első kéthavi kapacitáskihasználtsági adatokon ez még nem érhető tetten, a tavaszi időszakra vonatkozó foglalások azonban már elmaradnak az egy évvel korábbitól. Jól mutatják ezt az elmúlt időszakban beindult akciók is, amelyek keretében a tavalyinál lényegesen nagyobb kedvezményeket kínálnak a szolgáltatók, miközben a költségek még az egy évvel korábbit is meghaladó mértékben emelkedtek.

A vidéken megfogalmazódó aggályokkal szemben a fővárosban – amely a hazai kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák mintegy kétharmadát adja – a január–február is jó adatokat hozott. Sőt, a szállodások jelzései alapján a tavaszi foglalások is kedvezően alakulnak.

Hülvely István. A Hunguest Hotels vezérigazgatója. 2001 óta a hitellel épített szállodák nagy része komoly pénzügyi problémákkal küzd – emelte ki Hülvely István. Az elmúlt hat-hét évben a jövedelmezőség folyamatosan elmaradt a hosszú távú működéshez szükségestől. Egy ötmilliárdból megvalósult létesítménynél a kamatterhek és a tőke megtérüléséhez legalább évi 500-700 milliós eredmény kell. Ma azonban egy wellnesshotel legfeljebb 200 millió körül hoz évente, ez a jelentős, 30 százalék fölötti hitelarány mellett a kamatteherre sem elég. Az idén a nehézségek mellett a banki források is lényegesen korlátozottabban állnak majd rendelkezésre a nemzetközi hitelválság miatt. A szakember szerint elkerülhetetlen e problémák felszínre kerülése.

Baldauf Csaba. A Magyar Szállodaszövetség Balaton régiójának vezetője. A villamosenergia-árak a liberalizációval összefüggésben 32-35 százalékkal emelkedtek a szállodáknál januártól. Ráadásul a megállapodások az áramszolgáltatóval euróban születtek, így a hoteleknek az árfolyamváltozásokból eredő kockázatokkal is számolniuk kell. A gáz pedig az idén mintegy tíz százalékkal drágult. A változások eredményeként az energiaköltség 2008-ban már eléri a kiadások nyolc-tíz százalékát a korábbi hat-hét helyett – mondta el Baldauf Csaba. Az élelmiszerárak 10–20 százalék között változtak. Ezzel a nyersanyag a félpanzió árából már 30 százalékot képvisel, míg 2007-ben ez az arány még 20-25 százalék volt.

Hülvely István. A Hunguest Hotels vezérigazgatója. 2001 óta a hitellel épített szállodák nagy része komoly pénzügyi problémákkal küzd – emelte ki Hülvely István. Az elmúlt hat-hét évben a jövedelmezőség folyamatosan elmaradt a hosszú távú működéshez szükségestől. Egy ötmilliárdból megvalósult létesítménynél a kamatterhek és a tőke megtérüléséhez legalább évi 500-700 milliós eredmény kell. Ma azonban egy wellnesshotel legfeljebb 200 millió körül hoz évente, ez a jelentős, 30 százalék fölötti hitelarány mellett a kamatteherre sem elég. Az idén a nehézségek mellett a banki források is lényegesen korlátozottabban állnak majd rendelkezésre a nemzetközi hitelválság miatt. A szakember szerint elkerülhetetlen e problémák felszínre kerülése.

Baldauf Csaba. A Magyar Szállodaszövetség Balaton régiójának vezetője. A villamosenergia-árak a liberalizációval összefüggésben 32-35 százalékkal emelkedtek a szállodáknál januártól. Ráadásul a megállapodások az áramszolgáltatóval euróban születtek, így a hoteleknek az árfolyamváltozásokból eredő kockázatokkal is számolniuk kell. A gáz pedig az idén mintegy tíz százalékkal drágult. A változások eredményeként az energiaköltség 2008-ban már eléri a kiadások nyolc-tíz százalékát a korábbi hat-hét helyett – mondta el Baldauf Csaba. Az élelmiszerárak 10–20 százalék között változtak. Ezzel a nyersanyag a félpanzió árából már 30 százalékot képvisel, míg 2007-ben ez az arány még 20-25 százalék volt.-->