Logisztikai nagyhatalommá válhatunk
Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy logisztikai nagyhatalommá váljunk – mondta Kiss Péter, a Sanofi-Aventis Zrt. disztribúciós igazgatója, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnöke, aki szerkesztőségünk vendégeként tájékoztatta lapunkat a szakma helyzetéről és válaszolt kérdéseinkre. Hazánk hét országgal határos, és Lengyelországon kívül csak Magyarországon fut keresztül öt, kiemelt európai közlekedési útvonalnak számító helsinki folyosó. A földrajzi helyzetünkből fakadó előnyt hiba lenne nem kihasználni, de csak erre alapozva nem lehetünk sikeresek, hiszen a kelet-közép-európai elosztó és szolgáltató központ szerepre a régió több országa is pályázik. Sőt, néhányan döntésben, illetve beruházásokban már előttünk is járnak. Versenytársaink között elsőként említette Szlovákiát, ahol sorra nyílnak a logisztika központok. A közelmúltban Pozsonyban állami és magántőke közös finanszírozásával indítottak egy nagy értékű projektet. A románok is fejlesztenek. Kiss Péter szerint komolyan kell venni, hogy mit tesznek a szomszédok, de még esélyesek vagyunk a regionális logisztikai szerepre. Ehhez beruházásokra van szükség, és növelni kell a hozzáadottérték-alapú, illetve a háttérszolgáltatások (például raktározás, csomagolás, disztribúció, végső összeszerelés, banki ügyintézés, szerviz, munkaerő-kölcsönzés, kamionjavítás) arányát.
A tét nagy, hiszen az előrejelzések szerint a hazánkon átmenő, Ázsiából induló és Európát célzó áruforgalom volumene 2006 és 2016 között 121 százalékkal fog emelkedni (a Kelet-Európát célzó 507-tel). Várhatóan az Ázsiából érkező árutömeg egyre nagyobb hányada érkezik majd szárazföldön, amit a gyorsaság indokol, de a kikötőkből is szárazföldi továbbításra van szükség.
Az MLBKT elnöke szerint a logisztika mint versenyképességi tényező 2005-re kivívta magának a megérdemelt figyelmet a gazdasági élet szereplői körében. Nagy fegyverténynek tartja a közelmúltban a szaktárca által társadalmi vitára bocsátott Magyar logisztikai stratégia elkészültét, amelynek kidolgozásánál támaszkodtak az MLBKT-nek a térség logisztikai központjává válásról szóló koncepciójára és a Logisztikai Egyeztető Fórum által kidolgozott és elfogadott átfogó anyagra. A stratégiából azonban hiányolja, hogy alig foglalkozik a kis- és középvállalkozásokkal, illetve az agrárlogisztikával.
A pozitívumok között említette, hogy a sokszor ellenérdekű szakmai szervezetek létrehozták a Logisztikai Egyeztető Fórumot (LEF). Az immár héttagú LEF – amelynek elnökét évi forgásban adják az alapító logisztikai szervezetek – egyeztetett állásponttal tud tárgyalni a kormánnyal. Kiss Péter nagy problémának nevezte, hogy nincs közvetlen diplomás logisztikusképzés. Gazdasági főiskolákon és egyetemeken van ugyan szakirányú képzés, de azok nem „egyenszilárdságúak”. Túl sok kis helyen is oktatnak. Jónak nevezte a Corvinus, a Széchenyi István, a Szent István, valamint a Miskolci Egyetemen való képzést.
Kiss Péter kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a szakmában is érzékelhető a gazdasági helyzet alakulása. A termelés, illetve az export visszaesése miatt kevesebb a fuvar is, és így nagyobb a verseny. Túlkínálat van a szolgáltató központok bérleményeiben is. Mindez az árakban is érezteti hatását. Most érdemes raktárt bérelni – fogalmazott.
A budapesti behajtási korlátozások, illetve díjemelések kapcsán úgy véli, hogy az új fővárosi szabályozás a környékbeli logisztikai központoknak jó. Információi szerint a nagy kamionos cégek már veszik is a kisebb járműveket.
A vasút kontra közút vitáról szólva elmondta: az EU-ban is változott a koncepció. Azaz már nem mindenáron vasútpártiak, hiszen a közút sokszor gyorsabb, megbízhatóbb és olcsóbb. Ezt támasztja alá saját vállalati tapasztalata is, ezért is választják azt a gyógyszerek szállítására.
Kiss Péter kérdésre válaszolva elmondta, hogy logisztika szempontjából kevés jó repülőterünk van. Ferihegyen a hűtőkapacitást kevesli. MK
