Magyarázzák a meleg helyzetet: burkolt áremelés a távhőpiacon?
A Főtáv szerint bárki visszatérhet a régi rendszerbe. Idén januári fogyasztásukról a tavalyihoz képest mintegy húsz százalékkal nagyobb távhőszámlát kaptak kézhez februárban a budapestiek, melynek két oka van: az egyik a hődíj-alapdíj arányának a változása, a másik a hidegebb időjárás. Míg tavaly januárban 5,6, addig idén ugyanebben a hónapban 1,8 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, tehát a lakásokat jobban kellett fűteni.
Ez viszont azért problémás, mert a Fővárosi Közgyűlés - a fogyasztóvédelmi szervezetek és koalíciós, valamint ellenzéki politikusok nyomására - idéntől a korábbi 52-48 százalékosról 65-35 százalékosra változtatta a hődíj-alapdíj arányát.
Ezzel párhuzamosan azonban a gigajoule-ra (GJ) vetített hődíj összege is jelentősen emelkedett. Idén február elsejétől már 3069 forintot kell fizetni egy gigajoule-nyi hőért, míg a korábbi rendszerben maradóknak mindössze 2497 forintot.
Az előbbiért "cserébe" viszont kisebb az alapdíj. A Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. szerint a különbözet miatt éves szinten nem nőnek a háztartások fűtésszámlái.
A Főtáv azt azonban elismeri, hogy az új rendszerben - az eddigihez hasonló fogyasztási szokások mellett - a meleg vízért többet kell fizetni. Ugyanakkor nem lehet másként, mivel a fűtési és használati meleg vizet egyazon rendszerben állítják elő, ugyanakkora gigajoule-nyi energiával. (Egy átlagos, 52 négyzetméteres, 138 légköbméteres lakás évi átlagos fűtés- és melegvíz-felhasználása 43,1 GJ.)
Az emelt hődíjban a januári 5 százalékos gázáremelés is jelentkezik ugyan, ám a csaknem 500 forintos hődíjkülönbözet legfőbb oka, hogy az alapdíjból ide emelték át az úgynevezett energiavásárlás állandó költségét. Ez nem más, mint az a teljesítménylekötési díj, melyet a Főtáv Zrt. fizet az erőműveknek és a gázszolgáltatónak.
