Mélyponton az autókereskedők: mi lesz ebbből?

Az idén szinte csak a selejtezésre szoruló Ifa-k és Zukok lendíthetnek a piacon. A magyarországi autószalonok száma 1100, a mögöttük álló tulajdonosoké azonban a korábbi 720-ról három év alatt 600-650-re csökkent. Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) elnöke szerint pontos számot azért nem lehet mondani, mert már tavaly jelentős változások történtek a háttérben: sok kereskedés már nem annak a tulajdonában van, akinek a neve a cégtáblán szerepel.

A tényleges tulajdonosok is szakmabeliek, ami sok szempontból jó, ám jelzésértékű, hogy itt nem tolonganak a pénzügyi befektetők. Az ágazat közvetlenül harmincezer, közvetve hetvenötezer embert foglalkoztat. Amíg korábban. másfél évtizeden keresztül folyamatosan nőtt a piac, az autókereskedők is ennek megfelelően bővítették hálózatukat, és megszokták, hogy nem nagyon kellett törni magukat a vevők kegyeiért. Mára megfordult a trend, a motiválatlan eladók többsége elhagyta a szakmát, most teljes nemzedékváltás tapasztalható.

A vevőszolgálatnál még rosszabb a helyzet, erre a területre különösen nehéz szakembereket találni, mert hiányzik a középfokú képzés. Nem vált be a fordított sorrend, mely előbb követelt érettségit, majd ettől tette függővé a szakmai oktatást.

Néhány szakmában már kiapadt a szakemberforrás: ilyen a fényező, az autóvillamossági műszerész. Őket, ha meg akarják tartani, nagyon meg kell fizetni. Napjainkban 7500 és 9500 forint között vannak a magyarországi óradíjak. Erre persze csóválja a fejét a magyar ügyfél, hogy drága, de az autójavítás a szolgáltatóiparok között a legnagyobb gép-, tudás- és szakemberigénnyel dolgozik.

Újabb költségeket jelent a központi dizájnváltás: olykor csak a dekorációt színét, a bútorokat kell kicserélni , de van úgy, hogy az egész épületet át kell alakítani. Szóval sokba kerül a gyártók által előírt kritériumrendszer teljesítése. 

Egy év alatt öt százalékkal drágultak az új autók, ebből is látszik, hogy Európa és Magyarország is leértékelődött a gyártóknál, hiszen a korábbiaktól eltérően a volumen és a részesedés növelése érdekében már nem támogatják az árakat, vagyis már nem sokáig vagyunk a legolcsóbb piac, mert a fejlődő térségekben könnyedén értékesítik ennek a mennyiségnek a többszörösét.