Nem járt kártérítés a gyanúsított eladónak

A gazdálkodó szervezet vezetője okszerűen jár el, ha a cég károsodása esetén a károkozással gyanúsítható munkavállalót feljelenti. Ezért a munkavállaló akkor sem tarthat igényt személyiségi jog megsértése címén kártérítésre, ha a feljelentéssel indult nyomozást utóbb, bizonyítottság elégtelensége miatt megszüntetik – szögezte le a Debreceni Ítélőtábla a következő perben.
Az ügy felperese a vállalat élelmiszerüzletében dolgozott eladóként. Egy alkalommal több mint kétmillió forint pénztárhiány keletkezett. A cég emiatt kártérítés megfizetésére kötelezte. Döntését az eladó nem kérdőjelezte meg a munkaügyi bíróságon. Így a jogerős kártérítési határozat alapján az összeget a nyugdíjából letiltottak, és végrehajtási jogot jegyeztek be lakására. A vállalat egyúttal sikkasztás alapos gyanúja miatt feljelentette őt. A nyomozás nem vezetett eredményre, a városi ügyészség ezért azt megszüntette. Mint kifejtette: az eladó bűnösségét nem lehetett megállapítani, nem voltak olyan egyértelmű bizonyítékok, amelyek cáfolták volna tagadó vallomását.
Az eladó ekkor kérte a végrehajtás megszüntetését, és a városi bíróság ennek eleget tett. Ezt követően azért fordult bírósághoz, hogy jó hírnevének megsértése miatt kötelezze kártérítésre munkáltatóját. Egyebek közt hivatkozott arra, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben igazolást nyert: a pénztárhiányt az előírások megsértésével, kívülálló személy által kiállított bizonylatok alapján állapították meg. Érvelt azzal is, hogy az ellene indított büntetőeljárást megszüntették. A hercehurca rendkívül megviselte, egészségi állapota megromlott.
A bíróság nem találta alaposnak az igényét. Rámutatott, a végrehajtás megszüntetésével kapcsolatos polgári peres eljárás, illetve az abban lefolytatott bizonyítás kedvező kimenetele nem jelenti azt, hogy a cég jogellenesen jelentette fel őt.
A felperes a fellebbezésében nem vitatta, hogy a büntetőfeljelentés önmagában nem jogellenes, azonban – mint hangsúlyozta – a valótlan elkövetési magatartás megjelölése már igen.
Hiába. Az ítélőtábla szerint egy gazdálkodó szervezettől – jelen esetben az alperestől – leltár-, illetve pénztárhiány esetén elvárható, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. A nyomozást végül is a rendőrség rendelte el a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján. Az nem volt elvárható a cégtől, hogy előre lássa: két év múlva olyan szakértői vélemény születik, amely cáfolja a rendelkezésére álló adatokat – hangsúlyozta az ítélőtábla és elutasította a fellebbezést. KK