Nemzeti pálinkastratégia - Tényleg vége a pancsolásnak
Ötpárti egyetértés mellett tárgyalhatja március közepén az Országgyűlés a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslatot. Az eredetileg két fideszes képviselő nevéhez kötődő előterjesztéshez a másik négy parlamenti párt képviselői is csatlakoztak.
A javaslatról március közepén tárgyal a parlament, s várhatóan már júniustól hatályba is léphet. A jogszabály szigorúan meghatározza, hogy egész pontosan miből, és hogyan készülhet el a hungarikumnak számító ital. Pálinkának, illetve törkölypálinkának csak azt a gyümölcspárlatot lehet majd nevezni, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből, illetve szőlő törkölyéből készítettek.
További feltétel az is, hogy a pálinkakészítés teljes folyamatát, így a cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon kell végezni.
Az indítvány kimondja azt is, hogy pálinka készítésénél répacukorral, nádcukorral, izocukorral vagy gyümölcscukorral javított gyümölcscefrét nem lehet használni.
Emellett nem adható hozzá hígított vagy nem hígított alkohol, aromaanyag, virág, s nem lehet ízesíteni, színezni és édesíteni sem. A javaslat külön meghatározza azt is, mikor lehet egy pálinkát kisüstinek, aszútörkölynek, érlelt pálinkának, ópálinkának, vegyes gyümölcspálinkának, gyümölcságyon érlelt pálinkának vagy mézespálinka-likőrnek nevezni.
Az Európai Unió 2004-ben fogadta el a pálinkát hungarikumként, amelynek védelme éppen emiatt is fontos – mondta el érdeklődésünkre Császár Antal, a törvényt eredetileg benyújtó egyik fideszes országgyűlési képviselő, aki emellett a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületei Országos Szövetségének elnöke is. A
jövőben csak speciális zárjeggyel ellátott pálinkát lehet majd forgalmazni. A javaslatban emellett szerepel a Pálinka Nemzeti Tanács megalakítása is. A testületben az agrárminiszter és a pénzügyminiszter képviselői mellett helyet kapnak a pálinkafőzdék képviselői is. A tanács szervezi majd meg és felügyeli a pálinka minőségének ellenőrzését. Emellett a jövőben az illetékes hatóságoknál eljárást is kezdeményezhet azok ellen, akik szabálytalanul használják a pálinka megnevezést. A testület feladatai közé tartozik még, hogy kidolgozza a „Nemzeti pálinkastratégiát”, elfogadja a rövid és hosszú távú pálinka-marketingtervet.
A javaslat szerint a jövőben a pálinka speciális zárjegyet kap. Nemcsak törvénnyel, hanem pénzzel is támogatja a kormányzat a pálinka ügyét. Az idén ugyanis 150 millió forintot szánnak a hungarikum népszerűsítésére, amely a háromszorosa a tavalyi összegnek. „A legfontosabb cél, hogy a magyar nép nemzeti itala legyen a pálinka” – szögezte le kérdésünkre Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesülete nagymestere.
AS Network Nemcsak a magyaroké a pálinka név Az Európai Uniós szabályok szerint bármely Magyarországon termesztett, vagy vadon termő gyümölcsből készült gyümölcscefréből, lepárlással nyerhető párlatokat nevezik pálinkának. Ezen belül uniós földrajzi oltalom alatt áll a Szatmári Szilvapálinka, a Kecskeméti Barackpálinka, a Békési Szilvapálinka, a Szabolcsi Almapálinka és a Gönci Barackpálinka. A következő földrajzi árujelzőre pályázó várhatóan a Újfehértói Fürtös Meggypálinka lesz. A többi Európai Uniós tagállam közül csak Ausztriában használhatják a pálinka elnevezést. Ráadásul csak négy tartományban, ahol hagyománya van a kajszibarackból készült párlatnak. Korábban Románia is csatába szállt a pálinka elnevezés használatálért az Európai Uniónál. Végül azonban ezt nem kapták meg a romának. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok által készített gyümölcspárlatot sem lehet hivatalosan pálinkának nevezni. -->
