BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Oroszország: a csapásirány marad

Milyen változások várhatók az orosz energiapolitikában az oroszországi választások után? A Világgazdaság az EU-Russia Centre független információs és szakértői központ álláspontjára volt kíváncsi. A központ egyebek között azon dolgozik, hogy szorosabbra fűzze az unió és Oroszország közti kötelékeket, ötleteket adjon a jövőbeni kapcsolatokhoz, kiemelt figyelemmel a demokrácia és az emberi jogok kérdéskörére. Lapunknak Cameron Fraser, az EU-Russia igazgatója válaszolt.

- Az új orosz elnökre úgy tekint a világ, mint elődje politikájának folytatójára. Várható-e mégis érdemi változás az orosz politikában Dmitrij Medvegyev alatt?

- Nem várható, bár Dmitrij Medvegyev csökkenteni akarja az állam szerepét.


- Milyen erős marad Putyin hatalma? Medvegyev el akarna-e s ha akarna, el tudna-e távolodni a megörökölt politikától?

- Az új elnököt éppen azért választották meg, mert a folyamatosságot képviseli, s mert a Kremlen belül is mindenki számára elfogadható. Putyin rövid és középtávon is nagyon befolyásos marad, de szem előtt kell tartani, hogy Medvegyev minél hosszabb ideig ül a Kremlben, annál nagyobb tényleges hatalom összpontosul a kezében.


- Az sem tekinthető távolodásnak, hogy máris exportjogot akarnak adni a Gazpromtól független termelőknek is? (A törvénytervezetet még nem hagyták jóvá.)

- Nem, hiszen Medvegyevnek korábban, a Gazprom igazgatósági elnökeként is éppen elég nagy befolyása volt a gázpiaci szabályozásra.


- Van-e markáns eltérés Medvegyev és Putyin között az Oroszország jövőjére vonatkozó elképzelések között?

- Medvegyevnek nincs KGB-s háttere, mint Putyinnak, s általában véve is nyitottabb az új elgondolásokra. Várhatóan több energiát fektet majd az orosz gazdaság diverzifikálására.


- Milyen ütközési pontok vannak Oroszország és az EU között, amelyekkel már az új elnöknek kell megbirkóznia?

- Továbbra is problémás marad Koszovó ügye, valamint az EU-val és Oroszországgal is határos országok kérdése is. A kölcsönös függőség miatt az energia is ütközési téma marad: az EU-nak szüksége van az orosz gázra, Oroszországnak pedig az EU piacára.


- A Kremlnek ugyanolyan szoros marad-e a kapcsolata az energiával, mint most?

- Nagyon valószínű.


- Remélhető-e, hogy a jövőben a külföldi cégek nagyobb pozíciókat szerezhetnek az orosz gazdaságban?

- Igen, de persze nem a stratégiai iparágakban.


- Megmaradnak-e az erős orosz ambíciók a gáz-OPEC létrehozására?

- Nincs változás, de a gázkartell nem születhet meg addig, amíg abban túl sok egymással ellentétes érdeket akarnak érvényesíteni.


- A Gazprom a mostaninál agresszívabban törekszik-e európai pozíciószerzésekre?

- Nehéz elképzelni, hogyan lehetne a cég a mostaninál is agresszívabb.


- Van-e valós esélye annak az időnként felmelegített orosz elképzelésnek, miszerint az energiahordozó-exportban idővel átállnának a rubelelszámolásra?

- Nem tudom, de tény, hogy most nagyon erős a rubel.


- Engedi-e Oroszország, hogy az európai országok érdemi mennyiségű szénhidrogént vásároljanak a kaszpi és a közép-ázsiai térségben?

- Viszonylag szabad piacról van szó: aki a legjobb szerződéses feltételt, a legtöbb pénzt ajánlja, az fér hozzá a forrásokhoz.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.