Óvatos magyar tőkekihelyezők

Megoszlanak a vélemények a Szerbiában tevékenykedő magyar cégek fenyegetettségéről a Koszovó függetlensége kapcsán kirobbant zavargások nyomán. A lapunknak nyilatkozó cégvezetők szerint az események lélektani hatása mindenképpen érezhető. Manapság kevesen lennének ugyanis azon „utazó nagykövetek” helyében, akik a hazai központ és a kinti érdekeltségek között tartják a kapcsolatot.

A pszichikai hatásra utal az egyik meghatározó magyar vagyonvédelmi cég megfigyelése is, amely szerint az utóbbi hetekben megsokszorozódott az érdeklődés a társaság ottani leányvállalatának biztonsági szolgáltatásai iránt. A konkrét üzletmenetet ugyanakkor eddig nem befolyásolta a feszült politikai helyzet, legalábbis az ottani magyar nagybefektetők, a Mol és az OTP illetékes vezetői ezt ma így tapasztalják.

Szakértők szerint a lehetségesnél ma még kisebb a magyar működő tőke betelepedése a szomszédos országba, miközben a kétoldalú kereskedelmi forgalom évek óta dinamikusan bővül. Igaz, vannak példák jelentősebb invesztíciókra és privatizációs tranzakciókra is. Ez év közepéig havonta átlagosan hetven céget hirdet meg a Szerbiai Privatizációs Ügynökség, amely 2008 végével kívánja lezárni a magánosítást. Idáig Szerbiában mintegy 350 millió dollár magyar működő tőke telepedett meg, megközelítőleg 400 vállalkozás révén. Közülük húsz mondható nagynak.

Ugyanakkor minden, a szerb piacot és üzleti környezetet ismerő szakember – köztük Bakó Tamás külgazdasági szakdiplomata – hangsúlyozza: megfelelő körültekintéssel és óvatossággal, de mindenképpen érdemes próbálkozni szerbiai tőkekihelyezéssel. A helyszín kiválasztása sem mindegy, céges tapasztalatok szerint a Vajdaságban a mostani helyzettől függetlenül sem igazán befogadó a környezet a magyar vállalkozások számára, Belgrádból viszont nem számoltak be hasonlóról.

Általános vélemény, hogy az uniós üzleti körök számára ismert, bevett intézmények erősítését, az azokkal harmonizáló jogszabályokat és betartásukat szeretnék a külföldi, köztük a magyar befektetők Szerbiában. Mindenesetre a befektetés jogi és adminisztratív környezete az utóbbi években jelentősen fejlődött. Több mint 260 új törvényt hagytak jóvá 2004 márciusa óta a beruházási klíma javítása érdekében. Ezeknek köszönhetően a csődeljárás hét évről egyre rövidült, a cégbejelentés 51 helyett öt napot vesz majd igénybe, új a társasági törvény, az adótörvénycsomag és az áfatörvény. Mindezek dacára maga Mladjan Dinkic szerb gazdasági miniszter is kénytelen volt elismerni a napokban, hogy a külföldi befektetők kezdenek elfordulni Szerbiától a zavargások kirobbanása miatt. „Jelenleg nem tekintik biztonságosnak az országot. A helyzet nem riasztó, de természetesen nem szabad nem tudomásul vennünk vagy alábecsülnünk” – szögezte le a kormánytag. Néhány olasz céget is említett, amely megvált nemrég vásárolt szerbiai földtulajdonától, noha azon korábban zöldmezős beruházásokat tervezett megvalósítani. Állítólag a General Motors képviselői is lemondtak egy belgrádi utat a napokban.

A fentiek fényében nagyon is érthető, miért óvatoskodik a magyar diplomácia is Koszovó elismerésével. Göncz Kinga külügyminiszter a napokban arról beszélt, hogy hazánk el fogja ismerni az önállóságát a közelmúltban kinyilvánított terület függetlenségét, de ennek bejelentésével meg kell várni azt az időpontot, amikor ez a magyar–szerb kapcsolatokat a legkevésbé veszélyezteti. A magyar diplomácia helyzetét tovább nehezíti, hogy meglehetősen lassan indul meg az elismerési hullám: eddig csak 22 állam fogadta el független államként a volt szerb tartományt. Igaz, köztük van az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Francia-, Német-, Lengyelország és Ausztria is.

Gyártás: 2000–5000 euró

Szolgáltatás: 2000–10 000 euró

K+f: 5000–10 000 euró

Adókedvezmények

Vállalati nyereségadó: tízéves mentesség vagy jóváírás max. a befektetett tőke 80 százalékáig

Átvihető veszteség max. tíz évig

Gyorsított amortizáció

Ötéves vállalati nyereségadó-kedvezmény koncessziókra

Jövedékiadó-kedvezmény és tb-járulék-mentesség a harminc év alatti és a 45 év feletti alkalmazottaknak

Egyéb

A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja

Gyártás: 2000–5000 euró

Szolgáltatás: 2000–10 000 euró

K+f: 5000–10 000 euró

Adókedvezmények

Vállalati nyereségadó: tízéves mentesség vagy jóváírás max. a befektetett tőke 80 százalékáig

Átvihető veszteség max. tíz évig

Gyorsított amortizáció

Ötéves vállalati nyereségadó-kedvezmény koncessziókra

Jövedékiadó-kedvezmény és tb-járulék-mentesség a harminc év alatti és a 45 év feletti alkalmazottaknak

Egyéb

A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja Vélemény Oros Péter, a Qualysoft informatikai csoport vezérigazgatója

Cégünk elsősorban a hazai szakértők odautazásait csökkenti, de úgy látjuk, az üzleti életre egyéb módon nincs hatása a kialakult helyzetnek. A társaságunk szerb leányvállalata helyi alkalmazottakkal dolgozik, külföldi és helyi ügyfelek számára végez tanácsadási, fejlesztési és üzemeltetési feladatokat. A Vajdaságban ugyanakkor a mostani helyzettől függetlenül sem szerencsés és egyszerű magyar cégként megjelenni, ott nem túl befogadó az üzleti környezet, nem így Belgrádban, ahol elfogadottabbak a magyar vállalkozások.

Mészáros Zsolt, az Őrmester Vagyonvédelmi Zrt. vezérigazgatója. Az átlagoshoz képest 2,5-3-szorosára nőtt az érdeklődés a szerbiai leányvállalatunk szolgáltatásai iránt az utóbbi hetekben. Nemzetközi társaságok ottani leánycégei, nagyobb helyi vállalatok, illetve önkormányzatok keresték meg ottani érdekeltségünket. A legtöbben a biztonságtechnikai megoldások iránt érdeklődnek, de élőerős őrzést, illetve a kettő kombinációját is keresik. Eddig néhány szerződést írtunk alá, de úgy tűnik, hogy a következő hetekben további megállapodásokat is kötünk, főként biztonságtechnikai megoldások telepítésére.

Szabó Balázs, a Pannunion vezérigazgatója

Nem tapasztalunk ellenséges üzleti környezetet Szerbiában. Tavaly avattuk fel az ottani üzemünket, amelyet 65 százalékban a Pannunion, 35 százalékban pedig a szerb partnerünk tulajdonában lévő helyi leányunk üzemeltet. A gyárnak kizárólag szerbiai vevői vannak, visszaesést azonban az értékesítésben ennek ellenére nem tapasztaltunk a közelmúltban. A jövőben sem számítunk fennakadásra az üzletmenetben, és úgy véljük, hogy tartható a 2007-es esztendőre kitűzött mintegy 400 millió forintos bevételi cél.-->