Sonka körkép: olcsó húsnak valóban híg a leve

A hazai főttsonka fogyasztás alakulása vegyes képet mutat. A kiskereskedelmi forgalom a Nielsen adatai alapján tavaly 5 százalékkal nőtt, és ezzel elérte a 24 milliárd forintot. A vásárlók azonban 2007-ben az előző évinél kevesebbet vásároltak az ötven négyzetméternél kisebb alapterületű üzletekben. Szintén csökkent a 201 és 400 négyzetméter közötti területű boltok sonkaforgalma. Növekedést csak a második legnagyobb üzlet típusba tartozó, 401 és 2500 négyzetméter közötti szupermarketek könyvelhettek el ebben a szegmensben.

A vásárlók 2006-hoz képest kevesebbszer vásároltak önkiszolgáló pultból, és ugyanekkora mértékben növekedett a kimért áruk forgalma. Ez utóbbi típus ára jóval alacsonyabb, mint az előre csomagolt termékeké. Míg a kimért főtt sonka ára 2007-ben átlagosan 1423 forint volt, addig az előre csomagoltaké 2051. Az elmozdulás tehát azt mutatja, hogy a hazai fogyasztók sonka vásárlás céljából jellemzően a nagyobb alapterületű üzleteket választják, és szívesen takarékoskodnak azzal, hogy a kimért áru mellett döntenek.

Mindezek, és az általános gazdasági helyzet fényében felmerül a kérdés: hogyan alakul az idei húsvéti szezon a forgalmazók számára? Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke úgy véli, a sonkák átlagára tavalyhoz képest nem változik lényegesen, és a fogyasztók 2008-ban is mintegy 15 ezer tonnánnyi, a teljes éves sonkamennyiség egyharmadát vásárolják meg ebben a rövid időszakban.

Sonka vagy sem?

Ami a fogyasztás eloszlását illeti, a főtt sonkák, és lapockák három fő kategóriába sorolhatóak az elkészítés módja, és a hústartalom alapján. A legolcsóbbak az alacsony hústartalmú, nagy mennyiségű (akár 25 százaléknyi) páclevet tartalmazó termékek, amelyeket nem hagyományos pácolással készítenek, és fóliázva árusítanak.

A második kategóriába azok a sonka-, és lapockafélék tartoznak, amelyeket az előbbieknél hosszabban érlelnek, kevesebb páclevet tartalmaznak.

A prémium kategóriájú sonkák, és lapockák hagyományos eljárással, hosszú érleléssel készülnek, és jellemzően parasztsonka, illetve -lapocka néven kaphatóak. Az árak természetesen a minőségi kategóriák szerint változnak.

A leggyengébb minőségű, első kategóriás termékek Éder szerint 600-800 forint/kilogrammos áron kaphatók. A hagyományosan készült sonkák, lapockák ára 800 és 1200 forint között mozog, míg a prémium minőségű füstölt áruért legalább 1200, de akár 2000 forintot is elkérhetnek a forgalmazók.

A Hússzövetség tapasztalatai szerint a hazai vásárlók többsége az első két kategóriából választ, de lassú elmozdulás figyelhető meg a középső, jobb minőségű termékek felé. A szakértő szerint ennek oka, hogy a vásárlók lassan kiábrándulnak a rendkívül olcsó, de rossz minőségű, sokszor külföldi sonkatermékekből. A sonkaféleségek piacán tapasztalható komoly minőségi különbségek oka, hogy az Európai Unió más tagországai a hazaitól eltérő, gyakran kevésbé szigorú szabályozást alkalmaznak a hústermékek terén. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy másik tagországban sonkaként forgalomba hozható olyan gyenge minőségű termék, amely a magyar szabályozás értelmében nem kerülhetne a polcokra. Az áruk szabad áramlása miatt az uniós csatlakozás után ezek az rossz minőségű hústermékek nagy mennyiségben érkeztek Magyarországra, rendkívül alacsony áruk pedig komoly versenyhátrányt okozott a hazai termelőknek.

Tanul a fogyasztó

A helyzet megoldását a termékek pontos leírását tartalmazó Magyar Élelmiszerkönyv jelenleg is folyamatban lévő átdolgozása jelentheti - vélte Éder Tamás. A Magyar Hússzövetség javaslata alapján a jövőben kötelező lesz a címkén feltüntetni az adott termék hústartalmát, így a vásárló könnyen rájöhet, hogy húst vagy adalékanyagokat kap-e a pénzéért.

Emellett Éder szerint célszerű lenne egy olyan új jelölés bevezetése is, amely biztosítja a fogyasztót arról, hogy hagyományos, magyar terméket vásárol. Az elnök ugyanakkor hozzátette: minden, az EU tagországainál szigorúbb szabályozás versenyhátrányt jelent a hazai előállítóknak, ráadásul éppen az uniós előírások miatt már most is rengeteg információt kell a címkéken feltüntetni.

Az idei húsvéti szezonra Éder azt javasolja a fogyasztóknak, hogy vásároljanak magyar gyártó által készített termékeket, hiszen ezeknek körülbelül 90 százaléka nemcsak hazai feldolgozású, de magyar sertésből is készül. Az elnök úgy vélte a hazai fogyasztók egyfajta tanulási folyamaton mennek keresztül. Miután megtapasztalták, hogy az alacsony árú sonka gyakran szétesik a főzőlében, inkább a kicsit drágább, de jobb minőségű termékeket teszik a húsvéti asztalra.