Újabb fejlesztési hullám jön
Az idén és jövőre felpörögnek a vidéki repülőtér-fejlesztések. A legtöbb helyen a személyfuvarozás mellett áruátrakással is szeretnének foglalkozni, s sok üzemeltető/tulajdonos tervez kiegészítő szolgáltatásokat, mint például szálloda, konferencia-központ, légitaxi vagy utazásszervezés. Összességében legalább 12-15 milliárd forintot költenek a légi-infrastruktúrára és azokra a kapcsolódó szolgáltatásokra, amelyekkel fellendíthető a beutazó regionális turizmus és a helyi kereskedelem.
Két év múlva a Veszprém melletti Szentkirályszabadján lévő repülőtérről is elutazhatunk nyugat-európai városokba, a főszezonban pedig lehet járat a mediterrán térségbe is – ígérte az objektum fejlesztésébe beruházó magyar–angol BudaWest Airport Holding Zrt. A fejlesztések első ütemében – legkésőbb 2010-ig – megújul a légikikötő, amely várhatóan nagymértékben fellendíti a környék idegenforgalmát és gazdaságát. Először azonban fel kell újítani a kifutópályát, az irányítótornyot, fénytechnikát és irányítórendszert kell telepíteni, illetőleg megépíteni az utasterminált. Ez 3,5 milliárdból kihozható, a költséget teljes egészében a BudaWest állja.
A repülőtér melletti területeken ipari, logisztikai park valósul meg, épül egy kereskedelmi-szórakoztató központ is, illetve businessparkot létesítenek. Ez mintegy 12 milliárd forintba kerül, és a saját erő mellett befektetői partnereket keres a BudaWest, illetve uniós pályázati támogatásokra is számít. A Magyar Turizmus Zrt.-vel már konzultáltak arról, miként vesz részt a veszprémi repülőtér-üzemeltető a légimarketing-alap munkájában.
Nemes Ervin üzletfejlesztési igazgató – aki két évig a debreceni repülőtér tanácsadója, azt megelőzően pedig a Malév kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt – azt mondta lapunknak: a kiegészítő beruházások (hotel, parkoló, logisztikai központ) csak azután kezdődhetnek el, ha a nemzetközi státust megszerzik. Sármelléket – más üzleti modellje miatt – nem tartja közvetlen versenytársnak. A börgöndi viszont az lehet, de ott rosszabb az indulási feltételrendszer, mint Szentkirályszabadján, arányaiban többet kell költeni. Ezenfelül Börgöndön – tudomása szerint – a logisztikai funkció erősebb lesz, így akár az érdekütközéseket is elkerülhetik.
Sem kargóközpontot, sem diszkont-légitársaságok bázisát nem tervezi Tökölön a birtokon belüli, 45 százalékban az Euroinvest tulajdonában lévő projektcég. (A társaság 45 százalékban külföldi vállalatoké, 10 százalékban az Uvatervé.) Völker Zsolt, az Euroinvest vezérigazgatója szerint tovább vizsgálják, milyen hasznosítás lehetséges. Egyebek között repülőgép-javító központban is gondolkodnak, hiszen a kifutópálya adott, s négy-hat hangár felépítésével, egy-két repülőgéptípusra szakosodva értékteremtő vállalkozást lehetne indítani. Ennek költségeit egyelőre nem becsülték meg.
A logisztikai területet ugyanakkor nem vetették el teljesen, ám a döntésük attól is függ, hogy a tervezett új csepeli gerincútnak az M0-s és a légikikötő közötti szakasza miként érinti a repülőteret. Alternatíva lehet továbbá a most is zajló sportrepülés, illetve kisebb businessgépeket is fogadnának.
Debrecenben egyelőre nem tudni, elviszi-e valaki az üzemeltető Airport-Debrecen Kft.-t, a meghosszabbított pályázat eredményéről később dönt a tulajdonos önkormányzat. Állítólag néhány külföldi szakmai befektetőjelölt is adott be ajánlatot. Korábban Kósa Lajos polgármester még azt mondta, nem adják el az objektumot, mert ha megtennék, vissza kellene fizetni azt a jelentős európai uniós támogatást, amelyet a repülőtér területének a szénhidrogén-mentesítésére nyertek el.
Ismertté vált viszont, hogy Debrecen Port elnevezéssel, több mint egyéves előkészítő munkával új projektkoncepciót fogalmaztak meg, amelynek célja, hogy a repülőtér környezetében magas színvonalú infrastruktúra-fejlesztéssel üzleti aktivitást generáljon. A projekt egyik kiemelt eleme a Debreceni Cargo és Logisztikai Központ megvalósítása, ennek érdekében a Xanga Holding Kft., illetve a Xanga LLC tőkebefektető társaság 50-50 százalékos tulajdoni hányadával létrehozták a 120 millió forint jegyzett tőkéjű Debreceni Cargo és Logisztikai Kft.-t.
A húszmillió eurós beruházás három ütemében kétezer négyzetméteres kargócsarnokot, 40 ezer négyzetméter össz-alapterületű logisztikai építményeket és 35 hektár, további logisztikai fejlesztésekre alkalmas ingatlanterületet alakítanak ki. A fejlesztés eredményeként 2009 első negyedévére a térségben jelenleg teljes mértékben hiányzó kargószolgáltatásokra nyílik lehetőség, jövő év végére pedig elkészülnek a bérelhető logisztikai csarnokok is. A helyi repülőtér alkalmas a teherszállításban használt légi járművek fogadására. Az Európai Unió legkeletebbre fekvő, állandó vámúttal rendelkező nemzetközi légi határátkelőhelye minden szempontból megfelel a schengeni követelményeknek.
A nyári szezonban – kétéves szünet után – Siófok ismét megnyitja a Siófok-Kiliti repülőteret. Főként 25-30 fős légitaxijáratokat és magánrepülőgépeket várnak. Jövőre már egész évben fogadni szeretnék a gépeket. A Balaton „fővárosának” önkormányzata 2007 végén vette meg a Magyar Államkincstártól a reptér tulajdonjogát 200 millió forintért, s a következő öt évben egymilliárdos fejlesztést kíván végrehajtani. Az üzemeltetést az Artic Group Kft.-vel és a KÉSZ Holding Zrt.-vel közösen, de külön társaságban oldják meg – döntöttek február végén.
