Gyógyszerpiaci trendforduló

Tovább folytatódott tavaly a globális gyógyszerpiac bővülése, hazánk azonban ezúttal nem vette ki részét a növekedésből. Miközben a legnagyobb fejlett országokban az egy esztendővel korábbinál 3-4 százalékkal több patikaszert értékesítettek, s a nagyobb népességű feltörekvő államok többségében ezúttal is 10 százalék fölötti növekedést mértek, Magyarországon az elmúlt bő 15 évben először szűkült a gyógyszerpiac, mégpedig számottevő mértékben. Előzetes adatok alapján a globális gyógyszerpiac forgalma tavaly 670–680 milliárd dollár között alakult, ez körülbelül 5 százalékos növekedést jelent az egy esztendővel korábbihoz képest. A bővülés némileg kisebb mértékű volt, mint egy évvel korábban, hiszen a legnagyobb nemzeti piacnak számító – a teljes globális forgalom körülbelül harmadát adó – Egyesült Államokban a 2006-os 8,3 százalékos emelkedést követően tavaly csak 3,8 százalékkal nőtt a gyógyszerfogyasztás, a többi jelentősebb piac bővülésének enyhe gyorsulása pedig ezt nem tudta kompenzálni.

Közben Magyarországon komoly trendváltás történt. Míg a 2007-et megelőző hat évben a globális szintnél jóval gyorsabban, átlagosan 15 százalékot meghaladó ütemben nőtt a gyógyszer-értékesítés hazánkban, tavaly a rendszerváltás óta először visszaesést mértek a piacon. Nem is kicsit: ágazati szakértők és piackutatók 5–15 százalék közé teszik a piac szűkülését.

Skultéty László, a GKI-Egészségügykutató Intézet Kft. (GKI-EKI) ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére elmondta: a korábbi tendencia megfordulásához több tényező is hozzájárult. Befolyásolta a gyógyszerpiac tavalyi alakulását például, hogy az előző évben nem igazán alakult ki nagyobb járvány, és természetesen igen komoly hatása volt a 2007 elején életbe lépő gyógyszer-gazdaságossági törvény több intézkedésének is. Utóbbiak közül kiemelkedett a támogatási kulcsok csökkentése, emiatt – főleg az év elején – jelentősen megugrottak a fogyasztói terhek, s bár a generikusok versenyének fokozását célzó intézkedések hatására megindult árharc ezt némileg kompenzálta, a támogatási szint így is alacsonyabb volt tavaly, mint 2006-ban.

Skultéty László kiemelte: az elmúlt esztendőben a támogatott és a nem támogatott patikaszerek forgalma is csökkent hazánkban, sőt érdekes módon az utóbbiaknál mértek nagyobb visszaesést. Ez szintén a támogatási kulcsok mérséklésére, pontosabban azok kiszorító hatására vezethető vissza. A fogyasztók ugyanis azokat a készítményeket, amiket az orvos felírt – függetlenül az árak emelkedésétől – nagyrészt tavaly is megvásárolták, azonban így kevesebb pénzük maradt a vény nélkül kapható készítményekre.

A GKI-EKI ügyvezetője szerint ebben az évben ismét változás várható: Magyarországon 2008-ban a világszintű tendenciáknak megfelelően alakulhat a hazai gyógyszerfogyasztás. Előrejelzések szerint a globális piac 4-5 százalékkal bővülhet, s feltehetőleg az idén már a hazai gyógyszer-értékesítés is enyhén emelkedik. Skultéty László jelezte: ennek az irányába hathat, hogy a közeljövőben nem várható a támogatási kulcsok további csökkenése, s a vizitdíj megszüntetése miatt valószínűleg növekszik majd az orvos-beteg találkozások száma is (ez pedig több receptfelírást eredményezhet). Emellett az eddigi tapasztalatok alapján bár folytatódik, de lassul a gyártók közötti árverseny, s az idén nem maradnak el a járványok sem, ez pedig szintén a forgalom emelkedését eredményezheti.

A gyógyszergazdasági törvény több intézkedése miatt az átlagosnál is nagyobb mértékben esett a vezető gyógyszergyártók forgalma Magyarországon az elmúlt esztendőben. A piac 10 legnagyobb szereplőjéből hétnek csökkent a piaci részesedése, így míg tavalyelőtt ezek a vállalatok a teljes forgalom közel 59 százalékát bonyolították le, tavaly már csak 56-ot. A legnagyobb mértékben a Richter hazai árbevétele zuhant, amely több mint egy százalékpontot vesztett piaci részesedéséből.