Héttornyú luxus: Kőhotel épül Esztergomban - képgaléria

A Prímás-sziget a természet és annak megvédése mellett még egy kihívást jelent: meg kellett oldani az épületegyüttes árvízvédelmét. Mint a tervező elmondta, a sziget és a város védműveinek kiépítése országos feladat, a szálloda tervezésénél arra törekedtek, hogy a komplexum saját védelme a majdani elsőrendű védelmi vonalat ne befolyásolja. A területet önálló magasparttal óvják majd az áradásoktól. Az együttes a gátrendszertől függetlenül áll majd a szigeten, árvízkor pedig „úszik” a Dunán.

Minimális formai eszköztárral alkotott megalit épületeket álmodott a szigetre a Művészetek Palotája Prima Primissima-díjas tervezője, Zoboki Gábor. A terület és rajta a majdani komplexum monolit tömbjei, különösen a Duna felől, megkapó látványt nyújtanak, különösen akkor, ha a tájképet a Bazilikával és a Mária Valéria híddal kiegészülve képzeljük magunk elé.

A tervezett beépítés délen a város beépített területe határának vonalában zárul. Bár a mostani út nyomvonalával számolnak a tervben, de a járműforgalmat igyekeznek kizárni. A szigeti terület megközelítését a város felől gyaloghíddal képzeli el a tervező, az új híd a tervezett védművonal zsilipje előtt szeli majd át a Kis-Dunát, biztosít kilépési pontot a városba.

Az épületek monolitikus tömbjei feltörik a hagyományos építészetet – kezdte a szállodakomplexum bemutatását Zoboki Gábor. Az arab tornyos építészet, az olasz San Gimignano lakótornyai, a Húsvét-szigetek emberfejei ugyanúgy inspirálták a tervezőt, mint Renzo Piano, a párizsi Pompidou-központ tervezőjének Új-Kaledóniai múzeuma, vagy a valsi termálfürdő kőépítészete, a perzsa, arab, török fürdők.

Az épületek közti zöld terek, kertek egy üvegházi sétaútvonalat adnak, ami összeköti az öt nagy szolgáltatótömböt és a 230 szobát befogadó hét „lakótornyot”. A kiszolgálótömbökben kap helyet egy 400-500 férőhelyes konferenciaközpont, a wellness, komplett fürdő-, orvosi, dietetikai, gyógyászati és más kezelési centrum. A „földön fekvő” öt tömb és a hét torony minimális helyet foglal el a földön, a kiegészítő zóna a föld alatt kap helyet, és az épületek csak kissé látszanak majd át a fák között.

"Kőhotelt" képzelt el a beruházó és az építész: a természetes kőburkolatok lesznek a meghatározói az együttesnek kívül-belül. A folyómenti építészet lehetőségeivel élő szellőztetett dupla klímahomlokzatok, a falak és padlók temperáslása lehetővé teszi, hogy úgy biztosítsák az épületek klímáját, hogy a hagyományos klimatizációval járó, egyészségre ártalmas légmozgást elkerüljék. Bár a hagyományos rendszerekehz képest drágábban építhető meg ez a megoldás, de azokhoz képest 40-50 %-os energiamegtakarítást eredményez.