"A 100 kistigris" - A legdinamikusabban fejlődő kkv-k
A „100 Kistigris 2008 – Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásai” című kiadvány alapját képező felmérés rámutat: a megszorításoktól és elvonásoktól sújtott hazai cégek legsikeresebbjei is bizonyos tevékenységek, iparágak „elszürkülésétől”, a korrupció elharapózásától tartanak. A kutatás ugyancsak kiemeli: még a legdinamikusabbak körében is komoly gondot okoz a módszeres üzleti tervezés és a profi forrásteremtés.
A hazai kkv-szektort gyakran úgy emlegetik, mint ami a gazdaság minden bajára orvosságot jelenthet, ugyanakkor Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint a felmérés igazolja, hogy a súlyos költségvetési kiigazítások és az amerikai gazdasági válság hatásai a dinamikusan fejlődő cégek eredményeire is rányomják bélyegüket.
A kkv-k mindenre igen érzékenyen reagálnak, esetükben minden konjunkturális ingadozás kemény forintokban mérhető. Jellemző, hogy a tavalyi százas listáról mindössze egyetlen cég tudott olyan ütemben továbbfejlődni, hogy az idei rangsorba is bekerült. „A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a nehéz helyzetet csak súlyosbítja a kkv-k gyenge kockázatkezelési kultúrája – mondta Dercze. – Pontosabban a kockázatkezelés szinte teljes hiánya.” „A kkv-k azonban nemcsak nem vásárolnak, hanem nem is nyújtanak szívesen céginformációt: vonakodva nyilatkoznak, és még a sikereikről sem beszélnek szívesen” – tette hozzá Kőrizs Imre, Az Üzlettárs főszerkesztője.
A kutatás fókuszában a vizsgált vállalkozások dinamizmusának mérése volt. A cégeket teljesítményük és növekedési lehetőségeik szerint rangsorba állító lista a 2004–2006 közötti időszak nyilvánosan elérhető, jellemző gazdálkodási adatain (árbevétel, saját tőke, mérlegfőösszeg) és telefonos adatgyűjtésen, valamint az összegyűjtött adatokat értékelő dinamikus mutató felhasználásával készült.
A Coface és Az Üzlettárs kritériumai szerint a felmérés azokra a cégekre terjed ki, amelyek az utolsó vizsgált évben 375 millió Ft (1,5 millió euró) és 1,1 milliárd Ft (4,5 millió euró) közti árbevételt értek el. Kizáró tényező volt a háromnál kevesebb lezárt üzleti év és a 25%-ot meghaladó külföldi, állami vagy önkormányzati tulajdonrész. A cégvezetőktől, cégtulajdonosoktól szerzett tapasztalatokat Kőrizs Imre a következőkben összegezte: „Idén is kevés volt az eredeti üzleti ötletre, újításra épülő cég, sok dinamikus vállalkozás még mindig nagyvállalati kiszervezések vagy a privatizáció talaján, esetleg kényszerből jött létre.
Továbbra is szembeötlően alacsony - 15%-os - a gyártó-termelő cégek aránya is a legdinamikusabbak rangsorában.” Kőrizs Imre elmondta: a legtöbb megkérdezett vállalkozás vezetője nehézségekkel telinek érzi a hazai üzleti környezetet, a kevésbé mozgékony termelő cégek pedig különösen ki vannak kiszolgáltatva a konjunkturális és jogszabályi változásoknak. Emellett többen panaszkodtak arra is, hogy a nehézkes banki hitelezés és a nemfizetési lánc olykor szinte áthidalhatatlan likviditási problémák elé állítja a céget.
Dercze szerint az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság a magyar cégekre is hat. „Nekik is szembe kell nézniük a visszaeső hazai fogyasztás problémájával, ezért értékesítési volumenük szinten tartása érdekében új piacokat kell keresniük más országokban, amivel ráadásul a több lábon állás előnyét is megvalósítják. Az exportpiacok nyújtotta lehetőségek eredményes kiaknázása érdekében fontos lenne, hogy a hazai vállalatok bátran merjenek kereskedni a távolabbi régiókban is. Természetesen ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a cégek tisztában legyenek az adott célpiacok fizetési szokásaival, valamint az egyes kereskedelmi partnerek pénzügyi helyzetével.
Ehhez nemcsak a partnervállalatokról kell pontos információval rendelkezni, hanem az országkockázatról is. Mindamellett megfelelő hitelbiztosítással még a legelőrelátóbb cégeknek is ajánlott rendelkeznie, hiszen a bevétel tört részért köthető biztosítások a legváratlanabb esetekben is hatékony védelmet biztosítanak.”
A 100 Kistigris idén külön szekcióban számolt be a hazai cégek külpiacra lépési lehetőségeiről. „Az összeállításból kiderül – mondta Kőrizs –, hogy az innovatív kkv-k régiós vagy még szélesebb terjeszkedéséhez információval, kiállítási részvétel támogatásával és külföldi befektetési lehetőségek felkutatásával nagyban hozzájárul a hathatós állami, intézményi segítség.
És bár a kis- és középvállalkozások alapvetően óvatosak a külpiacra lépés tekintetében az idei százas listán három olyan cég is volt, amely az ITD Hungary támogatásával indult el a külpiacokon. Bátorságukat a jövőben ösztönözheti a magyar nagyvállalatok regionális terjeszkedése mellett a balkáni országok robbanásszerű fejlődése is.” Az ország EU-csatlakozásában kevesen látnak lehetőségeket. A – ritka – exportot vagy a külföldön teljesített megbízásokat leszámítva kevesen élnek az EU-tagság intézményes lehetőségeivel: pályázatokon nem szívesen indulnak, mert – zömmel tanácsadó hiányában – nehéznek érzik az adminisztrációt, illetve nem tudják felmutatni a szükséges saját erőt.
