Álláspiaci gondok jönnek

A következő tíz évben – iparágtól függően – akár a munkaerő felét is érintheti a nyugdíjazás. A visszavonuló baby boomerek (1946–64 között születettek) nyugdíjba vonulása után sokkal kevesebb lesz a munkavállaló, így arányaiban a tehetségek száma is, ezért várhatóan drágábbá válik az új munkaerő – többek között az erre az időszakra való felkészülésről tartott előadást az ENS (European Nuclear Society) NESTet2008 elnevezésű konferenciáján Budapesten az Accenture. Az előadásból kiderült, hogy a magasan képzett és eredményes munkaerő nélkül a szervezeteknek nehéz lesz versenyképesnek maradniuk és folyamatosan elérniük a hosszú távú bevételi terveiket. Így nem árt, ha a vállalatok előre gondolkodnak, és készülnek a várható munkaerőhiányra. Az Accenture az „előre gondolkodók” számára kidolgozott egy úgynevezett „kiemelkedő teljesítmény koncepciót”, amely a versenyképesség három fő építőelemét tartalmazza, így a piaci fókuszt (Market Focus and Position), a megkülönböztető jegyek fejlesztését (Distinctive Capabilities) és a folyamatos teljesítményelemzést, fejlesztést (Performance Anatomy).
Utóbbi tartalmazza azt a területet, amelynek központi eleme a cégen belüli tehetség, ez segít megteremteni azokat a kulturális és szervezeti jellemzőket, amelynek a segítségével a vállalatok felülmúlhatják versenytársaikat.
Habár néhány cég már megkísérelte az idősebb dolgozók hosszabb ideig történő foglalkoztatását, ezek a próbálkozások nagyrészt csak egyszeri, felületes intézkedések voltak. Az Accenture tapasztalata szerint azonban minden országban van pár példa olyan vállalatra, amely valóban a szükséges intézkedéseket hozta meg: elkerülik a rövid távú módszereket annak érdekében, hogy átfogóbb, körültekintőbb megoldással élhessenek.
Három lépést kell mindenképp megtenniük azoknak a cégeknek, amelyek szeretnék megelőzni a létszámhiányt: a probléma pontos megállapítása, humántőke-kezelési stratégia kidolgozása, végül egy átfogó végrehajtási terv kivitelezése. Az Accenture kipróbált módszere, a vállalati tudásmegtartás és -átadás (Enterprise Knowledge Retention and Transfer) magában foglalja mindazokat az eszközöket és módszertant, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szervezet azonosítsa és összegyűjtse a tudásanyagot – az explicit és a hallgatólagos tudást is – a tapasztaltabb alkalmazottaktól, és bármikor elérhetővé tegye azt a kevésbé tapasztalt kollégák részére. Tehetséggazdálkodási megoldásokkal is elérhető, hogy egy vállalat ne maradjon megfelelő munkaerő nélkül, és a cégek eredményesebben tudják magukhoz vonzani, fejleszteni és megtartani a kritikus képességeket. Némely speciális program függ az egyes szervezetek humántőke-stratégiájától, azonban bizonyos folyamatok mindenhol egységesek. Idetartozik a toborzás és a jutalmazás (a tehetségek megszerzéséért), a képességmenedzsment és a karriertervezés (a fejlődésért), a munkaerő-tervezés és a dolgozói kapcsolatok (a megtartásért).
Mivel az idősebb, távozó dolgozók száma nagyobb, mint az új munkaerőké, egyre nagyobb a nyomás a vállalatokon, hogy többet érjenek el alacsonyabb költségekkel és kisebb létszámmal. Ebben a helyzetben két üzleti modell lehet különösen eredményes: a megosztott szolgáltatások és a kiszervezés. Az outsourcing (kiszervezés) már további lépés a shared serviceshez (megosztott szolgáltatásokhoz) képest, annyival, hogy kihasználja egy harmadik fél szaktudását. Azzal, hogy egy adott vállalat működési hatékonyságának növelése érdekében a kiszervezés mellett dönt, jobban tud összpontosítani fő tevékenységére. VG

Hablicsek László, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet (NKI) igazgatóhelyettese kutatásából kiderült: 2050-re két aktív emberre egy időskorú jut. A szakember szerint már 2030-tól munkaerő-piaci gondok következhetnek be itthon, hiszen akkor hatmillió alá csökkenhet a munkát vállalni tudók száma.

Nemcsak a lakosság korösszetétele, hanem az iskolai végzettsége, ezáltal a teljes munkaerőpiac is átalakul 2021-re. Míg az évezred elején csak 940 ezer diplomás volt Magyarországon, 2021-ben már 1,6 millió főnek lesz felsőfokú végzettsége.

Hablicsek László, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet (NKI) igazgatóhelyettese kutatásából kiderült: 2050-re két aktív emberre egy időskorú jut. A szakember szerint már 2030-tól munkaerő-piaci gondok következhetnek be itthon, hiszen akkor hatmillió alá csökkenhet a munkát vállalni tudók száma.

Nemcsak a lakosság korösszetétele, hanem az iskolai végzettsége, ezáltal a teljes munkaerőpiac is átalakul 2021-re. Míg az évezred elején csak 940 ezer diplomás volt Magyarországon, 2021-ben már 1,6 millió főnek lesz felsőfokú végzettsége. -->