Az építőipar szolgálatában

- A BASF több mint száz helyen állít elő termékeket, köztük Magyarországon. Milyen terveik vannak hazánkban?

- A vállalat stratégiai tervprogramot dolgozott ki 2004–2012 közöttre a magyar piacra, s ez évi 13 százalékos forgalomnövekedést irányzott elő. Az előző két évben ezt sikerült túlteljesíteni: 2006-ban mintegy 20, tavaly pedig 13 százalékos növekedést könyveltünk el, s így továbbra is tartjuk magunkat az üzleti célokhoz. Számos projektet indítottunk el Magyarországon, köztük az energiatakarékosságra irányuló kutatást. Hiszek abban, hogy a vegyipar segíthet az energiafelhasználás hatékonyságának növelésében. Mivel a világ energiafogyasztásának legnagyobb hányadát, 25 százalékát a házak, lakások hűtése-fűtése teszi ki, a vállalatnál erre a problémára keressük a megoldást: felújítottunk, átalakítottunk Magyarországon és Európa-szerte házakat, s az épületek energiafogyasztását nem kevesebb mint 80 százalékkal sikerült csökkenteni.

- Nálunk is építettek egy alacsony energiaköltségű épületet. Milyen lehetőséget lát ezen a téren?

- Magyarországon a Bauland Kft.-vel közösen építettünk fel egy alacsony energiaköltségű irodaházat, elsőként az országban. Mindazonáltal nem egy ritkaságot szerettünk volna elérni, amely kivételes technológiai újdonságokat vonultat fel, hanem egy piacképes, széles körben elterjedt alkalmazást, amely nem csak a kivételesen gazdagok számára érhető el. Az építőiparban a világon mindenütt ugyanaz a probléma: a magas energiaköltség. Egy ország energiafelhasználásának negyede a házak hűtésére-fűtésére megy el, Magyarországon – főleg a panelházak miatt – ez az arány valamivel magasabb, 40 százalék. Ez az összes régióbeli országra igaz, éppen ezért nagy potenciált látunk a kelet-közép-európai országokban az energiatakarékos projektek fejlesztésére és megvalósítására.

- Mit gondol, szükség van ezen környezetkímélő megoldás népszerűsítésében állami támogatásra?

- Miért kellene, hiszen ha a lakóknak csökken az energiaszámlája, az nem az államnak jó, hanem nekik. Az állam felelősségét mindössze abban látom, hogy meg kell győznie az embereket arról: a környezetkímélő megoldások nem üres szavak, hanem lehetőség a pénztárcakímélő és tudatos energiafelhasználásra.

- A BASF két évvel ezelőtt indította el nanotechnológiai programját. Milyen eredményeket értek el ezen a területen?

- Amit ma nanotechnológiának hívnak, már hosszú évek óta alkalmazzuk. A BASF által fejlesztett termékek egy része erre a technológiára alapoz. Például a festékbevonatoknál az alaposabb fedés érdekében a nanorészek működését befolyásoltuk. A legtöbb kutatás eredményes volt, egyelőre azonban nem tudjuk, hogy egyes esetében mi miért történt. Ez olyan, mint egy jelszó, amit meg kell fejteni.

- Mondana néhány példát a nanotechnológia felhasználására?

- Kedvenc projektjeim közé tartozik annak az anyagnak a kifejlesztése, amellyel textileket, illetve bármilyen más felületet be lehet vonni, segítve ezzel a felületek öntisztulását, vagyis nehezebben tapad meg rajtuk a szennyeződés. Elsősorban orvosi eszközöknél használható: a bevonó anyag szerkezete olyan, hogy nem engedi a mikroorganizmusok – például baktériumok – megtelepedését. A sterilizálásban ez nagyon nagy segítséget jelent. Számomra ez az egyik legcsodálatosabb alkalmazása a nanotechnológiának.

- A csoport jelentős összeget költ kutatásra. Ebből mennyi jut a nanotechnológiára?

- A kutatásra hozzávetőleg kilencszázmillió eurót költöttünk az elmúlt három évben, ám ez nemcsak a nanotechnológia, hanem az energiafelhasználás hatékonyságára irányuló, illetve az egyéb biokémiai kutatások költségeit is magában foglalja. A nanotechnológiára ez idáig hozzávetőleg 180 millió eurót fordított a vállalat, ám ez önmagában nem nagy kiadás a BASF kutatásra fordított összegét tekintve. A nanotechnológiai kutatások azonban nem igényelnek különleges eszközöket vagy anyagokat: az ehhez szükséges infrastruktúra rendelkezésünkre áll, csak a tudást kell hozzáadni. Terveink szerint a következő esztendőkben is évi 60-70 millió eurót költünk az ilyen jellegű kutatásokra.

- A BASF két éve kezdett az antwerpeni üzemének bővítésébe, korszerűsítésébe, amelyet 2008 végéig szeretnének átadni. Hogyan halad a beruházás, milyen technológiát alkalmaznak itt?

- A BASF 2006 nyarán két üzemből álló, úgynevezett HPPO-gyár építését kezdte el, ahol melléktermékek nélkül, 25 százalékkal kevesebb energia felhasználásával hidrogén-peroxidból propilén-oxidot tudunk előállítani. Ez a vállalat által előállított termékek legfontosabb alapanyaga, előállítása évente mintegy 500-600 millió eurót emészt fel. A termelés várhatóan a harmadik negyedévben indul be, s ha minden az elvárásaink szerint alakul, s az üzemi költségek is alacsonyabbak lesznek, akkor más üzemekben is bevezetjük ezt a technológiát.

- Mely régiókra koncentrálnak a jövőben, hol látnak dinamikus növekedést a vegyipar szempontjából?

- Az előző ötven évben Észak-Amerika volt a leggyorsabban fejlődő piac, a következő években ezt a szerepet Ázsia veszi át. Míg néhány éve az árbevétel 10 százaléka származott ázsiai országból, ma már ez az arány meghaladja a 23-24 százalékot. Az évi kétmilliárd eurót meghaladó beruházásaink jó része is a távol-keleti régióban valósul meg. Sanghajban és Nancsingben tervezünk nagyobb volumenű fejlesztéseket, ezek egy része már el is kezdődött. Kisebb beruházások Oroszországban, Indiában és Magyarországon is kezdődtek, erről azonban még nem szeretnék többet mondani. A kelet-közép-európai régióban a ludwigshafeni és az antwerpeni gyártóbázis közelsége miatt óriási gyártókapacitások kiépítésének nincs értelme.

Doktori tanulmányai alatt a biokémiai intézetben vezetett kutatást.

1988 óta dolgozik a BASF-nél, 2000-ben nevezték ki a cég igazgatótanácsának tagjává.

2001-ben a Coface németországi vállalatának tanácsadói testületébe választották, 2004 óta a PlasticsEurope alelnöke.

Doktori tanulmányai alatt a biokémiai intézetben vezetett kutatást.

1988 óta dolgozik a BASF-nél, 2000-ben nevezték ki a cég igazgatótanácsának tagjává.

2001-ben a Coface németországi vállalatának tanácsadói testületébe választották, 2004 óta a PlasticsEurope alelnöke. -->