Botrányok az adó egy százalékáért kampányolók körül

Az adóbevallási szezon finisében megszaporodtak a botrányok a személyi jövedelemadó egy százalékáért kampányoló civil szervezetek körül. A Gyermekrák Alapítványt a Fővárosi Főügyészség vizsgálja, a Magyar Vöröskereszt ellen saját volt főigazgatója tett feljelentést.

„Az egy százalék elcsalói az egész civil szférát járatják le” – mondta lapunknak Balogh István, a Gyermekrák Alapítvány elnöke. „Így közvetve rosszat tesznek a súlyosan beteg gyerekekkel, a gyógyuló alkoholistákkal, a kóbor kutyákkal. De az összes többi, civilek által képviselt ügynek is komoly károkat okoznak.”

A legtöbb adományt gyűjtők listáját kilenc éve vezető alapítvány vezetője pártolja a rendszeres felülvizsgálatot, ám megítélése szerint azok olykor nem a rendteremtés jó szándékából indulnak ki. „Nekünk számos irigyünk van, vélhetően nekik köszönhetjük ezeket a feljelentéseket is.” Az elmúlt évek több vizsgálata után most a Fővárosi Főügyészség kezdett vizsgálódni az alapítvány körül, azt kutatva, törvényes-e a döntően egyszázalékos adófelajánlásokból felgyűlt vagyon felhasználása. Ezzel kapcsolatban annyit mondott Balogh István: „Állunk elébe, nálunk minden törvényesen és rendben zajlik.”

Vélhetően a Magyar Vöröskereszt támogatói körét sem fogják bővíteni az elmúlt napok eseményei. Czimbalmos Ágnes, volt főigazgató a közelmúltban súlyos gazdasági visszaéléseket gyanítva feljelentést tett a szervezet ellen az Állami Számvevőszéknél, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, az APEH-nél, illetve az ügyészségen. A Magyar Vöröskereszt  országos vezetősége március végi ülésén váltotta le a fél évvel korábban kinevezett főigazgatót. Amikor a vezető éppen egy olyan feljegyzést tárt a grémium elé, amely az általa gyanított visszásságokat részletezte.

Czimbalmos Ágnes szerint 104 millió forintra rúg az az összeg, amely „rendezésre vár”. A főbb tételek között szerepel például a 2004-es Srí Lanka-i szökőár okozta károk enyhítésére összegyűlt összeg, valamint egyéb segélypénzek. Harrach Gábor, a Vöröskereszt kommunikációs igazgatója szerint a volt főigazgató valóban felhívta a figyelmet egy-két apró hiányosságra, de többségében valótlan, az intézmény jó hírnevét súlyosan sértő állításokat fogalmazott meg, bizonyítékok nélkül.

Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) igazgatója szerint a csalók dolgát megkönnyíti, hogy vonatkozó törvény számos gyermekbetegséggel bír, főleg a visszacsatolás, az átláthatóság terén. „Sok esetben az adakozó nem tudja pontosan, hogy elérte-e célját az általa felajánlott összeg, illetve, hogy mire is fordították azt” – mondta a szakember. Megítélése szerint ennek jelentős szerepe lehet abban, hogy tavaly, az 1996-os bevezetés után 11 évvel a bevallásra kötelezett személyek hatvan százaléka még mindig nem élt a felajánlás lehetőségével.

Hungarikum az egy plusz egyszázalék
Az 1996-ban bevezetett egyszálékos rendszer nyugati mintán alapul, az azt szorgalmazó SZDSZ francia és olasz példára hivatkozott. De ott csupán egyházak részesülhettek ily módon támogatásokból, míg Magyarországon a civil élet szereplőit is bevonták a körbe. Azóta a volt szocialista blokk országaiban elterjedt a magyar módi, hasonló adakozási lehetőség van ma már Szlovákiában, Litvániában, Romániában, illetve Lengyelországban.
Egy százalékot juttathatunk az általunk kiválasztott civil szervezetnek, egyet pedig egy egyháznak vagy egy kiemelt költségvetési előirányzatnak. Ezek a 2008-as adóévben a parlagfű-mentesítés és a gyermekszegénység elleni program. A fel nem ajánlott százalékok a központi költségvetést gazdagítják.
Az APEH felhívta a figyelmet: azokat a kedvezményezetteket nem illeti meg a felajánlott összeg, amelyeknek augusztus elseje, és a támogatásról szóló adatlap időpontja között köztartozása van. Ebben az esetben a rendelkező nyilatkozatok is érvénytelenek.