Egyben marad az MK Kht.

A létszámhoz igazítják az ingatlanokat, és nem fordítva – mondta lapunk érdeklődésére László Sándor, a Magyar Közút (MK) Kht. vezérigazgatója a napokban felröppent hírek kapcsán, miszerint kiürítik az állami közútkezelőt, ez pedig előrevetíti a hazai közútfenntartási tevékenység teljes kiszervezését.

A vezérigazgató megerősítette: a liberális vezetésű gazdasági tárca valóban kacérkodott a közútkezelés kiszervezésével, vállalkozásba adásával. Ebben a szereposztásban az MK egy kisebb létszámú pályáztató és ellenőrző szervezetté zsugorodott volna. A tervet végül elvetették, László Sándor szerint azért, mert az elmúlt években sikerült bebizonyítani, hogy egy nagy szervezet is működhet hatékonyan – még az építőiparra nem jellemző foglalkozásbiztonság megtartásával is.

Az ingatlanstratégia éppen az eddig évi kétmilliárd forint megtakarítást eredményező hatékonyságnövelő program záró aktusa – mondta a vezérigazgató. A társaság a 2005. évi létrejöttekor 19 megyei közútkezelő cég ingatlanjait örökölte. Míg ezeknél tíz évvel ezelőtt még tízezernél többen dolgoztak, addig az egyesített cégnél ma csupán 4500-an vannak állásban. A cég belterületi ingatlanjainak kihasználtságára az utolsó csapást az mérte, hogy az összevonás után több mint a felével csökkentették az adminisztratív létszámot.

A nagy értékű állomány szükségessé tette a társaság 372 ingatlanjának (ebből 51 a vagyonkezelésében lévő, a többi saját tulajdonú) átfogó felmérését és értékbecslését, ezt tavaly végezte el az FHB Ingatlan Zrt. Ezt követően készült el az egységes ingatlanklaszter, majd az arra épülő egységes ingatlangazdálkodási és -hasznosítási stratégia, amelyet tavaly októberben nyújtottak be a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Végrehajtását a szaktárca egyebek között azzal a feltétellel hagyta jóvá, hogy minden egyes ingatlan értékesítéséhez a GKM eseti jóváhagyása szükséges. Eddig még egyetlen pályázatot sem írtak ki. A stratégia megvalósításának folytatásával megvárják a kormányátalakítást.

Az értékesíteni tervezettek értékben az összes ingatlan egyharmadát teszik ki. Ez a 2007. évi becslés szerint mintegy 4,5 milliárd forintot jelent. Ezt a bevételt a jövőt megalapozó beruházásra, valamint a társaság további korszerűsítésére, nem pedig működési költségekre kívánják fordítani. Erre nincs is szükség, hiszen a cég nyereséges – mondta László Sándor. Az egyszeri bevételnél is fontosabbnak nevezte, hogy az értékesítések után az éves rezsi- és karbantartási, illetve felújítási költség 1-1,2 milliárd forinttal csökken, ezt a pénzt pedig ismét az utak karbantartására lehet felhasználni. VG