BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Karrier: nem akadály a nagy család

Az üzleti világban sokáig a karriert tervező, építő, 12-14 órát dolgozó személyeké volt a pálya, de mára némileg változtak a dolgok, fontossá vált a család, a gyerek. A manager magazin májusi cikke nyomán a Világgazdaság Online négy csúcsvezető családjának példáján mutatja be: a nagy család összeegyeztethető a karrierrel.

Családi reggel: csörög az óra. Pontos idő: 5.30, Mattheisen Mária felkel, hogy nyugodtan elolvassa és megnézze a friss híreket. 6.00, Christopher Mattheisen, az apa, az M-Telekom elnök-vezérigazgatója is csatlakozik az ébredezők soraihoz. 7.00-kor a gyerekek is kijönnek barlangjukból, megreggeliznek. 7.45, indulás az iskolába. Kezdődik az aznapi hajrá! Szülőknek a munka, a gyerekeknek a tanulás.

Családtervezés. Az emberek „klasszikus” családképe szerint a család egy édesanyából, egy édesapából és a gyerekekből áll. Az idea megmaradt, de a megvalósítás változott az évek során. Ma nem az a jellemző, mint a hatvanas években, hogy „belerohanunk a szerelembe”, jönnek a gyerekek, és aztán nincs miből eltartani őket. A fiatalok többsége elvárja a másiktól és önmagától is, hogy legyen megtervezett életpálya, karrier, és a családalapítás is így történjen. Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. befektetési osztályának vezérigazgató helyettese kilenc éve házasodott össze a feleségével, „négy, plusz-mínusz egy gyereket terveztünk, tehát abszolút tartjuk magunkat az elképzeléseinkhez” – mondja. A Mattheisen család is felmérte, hogy a házasság intézménye nem gyerekjáték, hanem rendkívül komoly lépés az ember életében. „Számomra nagy érték a család, mindig vágytam az anyaságra” – mondta Mattheisen Mária. Mindkét esetben „összedolgoztak” a házaspárok, így a szerepek is kiegyenlítődtek a munkamegosztásban. Tény, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, a versenynek való megfelelés komolyan befolyásolhatja a gyerekvállalási hajlandóságot. Balázs György, a Hewitt magyarországi vezetője lényegesnek tartja a családtervezés során, hogy az emberek ne önmagukat áldozzák fel a családjukért, mert az visszaüthet. „Egy idő után elszakadhat a cérna, eldobnak mindent az emberek, hogy pótolják az elszalasztott éveket”. Balázs György számára is elengedhetetlen a harmónia, hogy családja mellett meg tudja valósítani önmagát a munkájában és maradjon ideje sportra, barátokra, hobbira egyaránt.

Karrier vs. magánélet. Magyarországon is egyre erőteljesebb a „szabadidős kultúra” terjedése, mind több szolgáltatás épül erre, a sportkluboktól kezdve a wellness-szállodákon át a luxusnyaralásokig, a partiszervezésig. Azok a menedzserek, akiknél a munka egyben hivatás is, kevesebb időt töltenek a sportpályán vagy a medencékben, mint azok, akiknek a munka főleg az előrejutást, a karriert és az anyagi boldogulást jelenti. A munkahelyen elszenvedett stresszt, feszültséget, kommunikációs problémákat a magyar munkavállaló (is) a szabadidőben próbálja meg kiheverni, ahelyett, hogy úgy építené karrierjét, hogy ne csak címet és pozíciót keressen benne, hanem örömöt is. A szociológusok szerint viszont mára a gyerek már nem akadálya a karrierépítésnek. „A golfpálya húsz év múlva is megvár, sőt, egyre több lesz belőle, de a gyerekekkel töltött időszakot semmi nem fogja pótolni” –, állítja Hesz Tamás, a Mercedes személyautó üzletágának igazgatója. Bevallása szerint a „gyermekcsapattal” való foglalkozás teljes mértékben összehasonlítható egy szünet nélküli menedzsermunkával. Sok üzletember összeköti a kettőt: a munkájukba is bevonják gyerekeiket, vagyis olyan társadalmi eseményekre is elviszik magukkal őket, amelyek a vállalat életével összefüggnek. Ma már nem csak az a vállalati esemény, amikor egy évben egyszer a Hiltonban tartják a céges karácsonyi bulit, ez inkább üres luxusnak számít. Ennél szorosabb partnerkapcsolat alakul ki a cég és munkavállalói között. Egyre inkább az a tendencia érvényesül, hogy egy önmagát felelős vállalatnak tartó cég, amely épít a munkavállalók motivációjára, és fontos neki, hogy ne „lopja el” a konkurencia az egyik legjobb alkalmazottját, partnernek tekinti a munkavállalókat. Ezért rugalmassá teszi az életüket, nem ragaszkodik ahhoz, hogy reggel nyolctól délután ötig benn dolgozzanak, hanem a családi életnek kedvező alternatívát, feltételeket kínálnak nekik.

Modern minták. A szociológusok teóriája szerint a szülők mintát adnak a gyereknek, a gyermek pedig választ: vagy követi a családi mintát a pálya- és a társválasztásban, vagy a maga útját járja. Sokan esnek abba a hibába, hogy a kényelmesebb, másoknál jól bevált utat választják a lehetséges életpályák közül, és egyáltalán nem gondolják végig, hogy valójában mik szerettek volna lenni! Egyszerűen a szülői elvárásoknak megfelelve, polgári munkahelyen, polgári férj vagy feleség mellett kötnek ki. Nagyon kevesen merik felvállalni, hogy nagyot váltsanak, merjenek akár csak foglalkozást is változtatni. Kozek András szerint „alapvető, pozitív emberi tulajdonságokkal érdemes mindkét oldalt gazdagítanunk, hogy ne egymás rovására működjenek a dolgok, hanem értékeket szállítsunk a család világából a munka világába, és fordítva. Így nem lesz olyan a család, mint egy vállalat és a vállalat sem működik majd családi alapon”. A menedzser a családi életben is ugyanazokat a tendenciákat látja, mint a hétköznapi élet során a közösségben vagy a munkahelyen. Mindenütt kell a személyes, szereteten alapuló kapcsolat, és kellenek a jól látható határvonalak, amelyek által a másik személy életteréhez levegőt és időt biztosítunk. Szerinte egy csapat motiváltságát is a megfelelő figyelem biztosítja, ugyanúgy, mint a gyerekeknél.

Szimbólumok. Alapesetben mindannyian arra számítunk, hogy megtaláljuk a megfelelő társat, vele gyermekeket nemzünk, jellemzően kettőt, akik biztosan egészségesek lesznek, és szeretjük vagy nem szeretjük, képmutatásból, érdekből vagy a gyerekek miatt, de végül is együtt maradunk, együtt éljük le az életünket. Az, hogy hogyan játszom a szerepemet az élet színpadán, az egyén alakításán múlik – állítja Hesz Tamás. Nincsenek leosztott szerepek, jó vagy rossz válaszok a feltett kérdésekre, különböző megoldásmódok vannak, hitek, értékrendek befolyásolják mindazt, amit teszünk. Meglátása szerint Magyarországon jelentős eltérés van a hirdetett értékek és a hétköznapi gyakorlat között. Ha ebben a helyzetben a munkahelyet az egyénre és a gyermeknevelésre erős hatást kifejtő közegnek tekintjük, akkor komoly szerepet kap a munkahely által hirdetett érték is, mint a nyitottság, az átláthatóság, a teljesítmény. Az igazgató szerint ugyanez igaz a családra is. Ha az igazságot tükröző mikrorezdülésekből a gyermek nem azt olvassa ki, amit mondok neki, akkor – úgymond – leszűri a konzekvenciát, és meglátja a visszásságot a felnőttek viselkedésében. Ezért lényeges, hogy milyen értéket közvetít a szülő a gyereknek – fejti ki véleményét Hesz Tamás.

Mattheisen Mária a mai világszemléleten kissé ámulva megjegyzi: öröm, hogy nem most huszonkét éves, hiszen a mai fiataloknak nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük úgy, hogy közben „könnyedebben” veszik az élet nagy kérdéseit. „Ezért is lényeges kérdés a nő szerepe a házasságban nemcsak feleségként, de anyaként is, mert példaértékű a gyerekek előtt” – mondja. Mivel az emberek kilencven százaléka szimbólumokat, sémákat, elvárásokat követ, nagy kihívás a maradék tíz százaléknak „árral szemben úszni”. Ők azok, akiknek az élete egészen váratlan fordulatokat vesz, kimozdulnak az elvárások örvényéből, és ezáltal nagyobb eséllyel futhatják meg beteljesedett életüket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.