Lassan nem marad a kórházban ápoló - Ki cseréli az ágytálat?

Az előrejelzések szerint 2014-re nem marad, aki a kórházakban kiszolgálja a fekvőbetegeket, beadjon egy injekciót vagy kicserélje az ágytálat – hangzott el azon a konferencián, amelyen egyészségügyi szervezetek együttesen próbálták felhívni a figyelmet a lehetetlen helyzetre.

„Bruttó 90 ezer forint helyett 800 ezret keresni – nagyjából erről dönt ma egy fiatal szakápoló, amikor mondjuk Amerika vagy Anglia felé veszi az irányt” – mondta el lapunknak Csetneki Júlia, a SOTE főnővére. De nem ez az egyetlen probléma. „A szakma alacsony presztízse, az egészségügyben bekövezett struktúraváltás és az emberhiány miatt kialakult túlórakényszer mind közrejátszik abban, hogy egyre kevesebb fiatal választja szakmájának az egészségügyet” – tette hozzá.

Balogh Zoltán, a szakdolgozói kamara elnöke elmondta, a jelenlegi válsághelyzetet mutatja, hogy az érettségire épülő ápolóképzés kiüresedett. Már csak a Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskolában fut ilyen, mindössze 21 végzős tanulóval. Jövőre pedig kizárólag a Raoul Wallenbergben indíthat Budapesten efféle képzést.

Az Egészségügyi Főiskolai karon szerezhető végzettség szintén alacsony népszerűségnek örvend. Idén mindössze 85 hallgató kezdte meg a tanulmányait és évente 500-550 ápoló végez Magyarországon, akik közül nem is mindenki helyezkedik el a szakmában.

„Ez a szám nagyon kevés ahhoz képest, hogy évente körülbelül 1000 orvos kap diplomát. Egy orvos mellé pedig legalább három ápolóra, nővérre van szükség” – mutatott rá a problémára Csetneki Judit. Azok közül pedig, akik ezek után az ápolói pályára mernek lépni sokan végül nyugati országokban kötnek ki, 6-8-szoros fizetésért. „A fiatal szakápolók mind középfokú nyelvvizsgával és nemzetközileg elfogadott diplomával rendelkeznek, ezért, mint munkaerő különösen keresettek a fejlett egészségügyi kultúrájú országokban” – mondta a főnővér.

Balogh Zoltán szerint a válságot tovább fokozza, hogy egyre többen mennek nyugdíjba, valamint a pályaelhagyó szakápolók száma is évről-évre növekszik. „Vannak, akik inkább elmennek bolti eladónak, orvoslátogatónak vagy a gyógyszeriparban dolgoznak tovább” – tette hozzá.

A megoldás a szakemberek szerint a minimumfeltételek megteremtése lenne. „2000-ben az egészségügyi minisztérium ugyan megszabta, hogy hány ágyra hány ápoló szükséges műszakonként. Ezt az intézkedést azonban 2003-ban felülvizsgálták, és csupán annyit írtak elő, hogy a „biztonságos ellátás” szavatolása csak a kórházak törvényi kötelessége.” Ez a ködös megfogalmazás azonban nem segített a helyzet orvoslásán. Csetneki Júlia szerint minden intenzív ágy mellett egy nővérnek kellene állnia.

Jákó Kinga, a SOTE orvosigazgatója szerint a kórházmegszüntetésekkel felszabadult kapacitásokkal sem szabadult fel a megfelelői szakdolgozói gárda. Még mindig vannak olyan intézmények, ahol nincs elég ápoló. Az Egészségügyi Minisztérium szerint nincs nagy gond. Közleményükben olvasható, már keresik a megoldást a fizetések növelésére és az oktatás-képzés fejlesztésére.