Lendületes terjeszkedésben

Mára már meghaladja a 12 milliárd eurót annak a működőtőke-állománynak az összege, amelyet magyarországi rezidens vállalatok fektettek be a világ különféle országaiban. Ez a nálunk megtelepedett FDI közel húsz százaléka, s aránya folyamatosan nő. Szakértők szerint az idén megdől az eddigi éves rekord, s középtávon évi 2-3 milliárd kifektetésre lehet számítani.

Vannak, akik „sanda” szemmel figyelik ezt a tendenciát, elismerve persze meglévő előnyeit. Úgy vélik, hogy a magyar gazdaság versenyképességének a romlása, illetve a bizonytalanság a motiváló erő. További félelem ezzel kapcsolatban, hogy a tőkekihelyezés bővülése rontja a tőkeegyenleget, s ezáltal a folyó fizetési mérleget, a finanszírozási mozgásteret. Nem osztja ezt a véleményt azonban Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium külgazdasági blokkját vezető szakállamtitkár, aki egyszersmind külgazdasági kormánymegbízott is. Mint mondja: le kell számolnunk a tőkeegyenleg figyelésével, el kell fogadnunk, hogy a magyar gazdaság elért egy olyan fejlettségi szintet, amikor tőkeerős(ebb) vállalkozásai már külföldön is keresik a terjeszkedési, bővülési lehetőségeket.

Ez illeszkedik a nemzetközi trendekbe is, ráadásul sok-sok haszonnal jár a magyar gazdaságra nézve – szögezte le. Nem véletlen, hogy a kormányzat minden segítséget megad ehhez, a gazdaságdiplomáciai támogatással, lobbizással kezdve a különféle eximbankos, mehibes konstrukciókon át az információáramoltatásig. A kedvező hozadékok között említette a szakállamtitkár az exportpotenciál növekedésére gyakorolt hatását. Hiszen a külföldön végrehajtott magyar befektetésekhez Magyarországról a leggyakrabban terméket és szolgáltatást is kivisznek a cégek, s nemegyszer hazai beszállítóikat is bevezetik az adott piacon.

A vállalatokat persze elsősorban nem a magyar gazdaságra gyakorolt kedvező hatások motiválják. Az egyik fontos szempont számukra, hogy túl tudnak lépni a viszonylag szűkös hazai piaci korlátokon, megkönnyítve termékeik, szolgáltatásaik bevezetését, eladásaik felfuttatását egy-egy dinamikusan bővülő piacon. Akár harmadik országokban is, például Szerbia esetében; az ottani vállalatok által előállított termékek nagyon kedvező feltételekkel exportálhatók Oroszországba, amelyhez szabad kereskedelmi megállapodás köti déli szomszédunkat. További szempont, hogy a célországok komparatív előnyeit így ki tudják használni – példa lehet erre a délkelet-európai térség, ahol a magyarországinál olcsóbb a munkaerő, s esetenként komoly ösztönzést, támogatást kapnak a külföldi befektetők. Mindez növeli a befektető vállalat nemzetközi versenyképességét is.

A magyar működő tőke elsősorban a közeli, környező államokban jelent meg, s az utóbbi időben különösen nagy a felfutása a délkelet-európai térségben. A kis- és középvállalkozások a környező országokban, ezen belül is főként a magyar lakta területeken telepednek meg, kihasználva az előnyös földrajzi fekvés, a regionális sajátosságok ismerete, a közös anyanyelv kínálta előnyöket. A hazai erős középvállalatok és a legnagyobbak már tágabb rádiuszban is gondolkodnak, de ők is főként Kelet-Közép-Európába tartanak, nagyon gyakran első lépésként felvásárlással, a privatizációs lehetőségek kihasználásával jelennek meg egy-egy államban, majd ott folyamatosan fejlesztenek, ottani leánycégük harmadik országban alapít vállalatot, s ennek köszönhetően válnak „regionális multivá”. Erre is számtalan példát lehet hozni, a Moltól kezdve az OTP-n át egészen a Richterig. S persze vannak már olyan cégeink is, amelyek távolabbi régiókat, országokat is megcéloznak, Oroszországot, a volt szovjet tagállamokat, illetve Délkelet-Ázsia egyes országait (Kína, India). Nem egy olyan projektről, illetve tervről hallani vállalati körökben, hogy például Kínában telepedne meg környezetvédelmi profilú magyar befektető.

Tény: miként a külföldi tőkebevonásban a kilencvenes évek elején, úgy most, az FDI-exportban is jóval előrébb járunk régióbeli versenytársainknál. Miközben Magyarországon már a GDP 3 százalékára rúg – a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint – a tavalyi külföldi közvetlen tőkekihelyezések aránya, addig Csehországban és Lengyelországban ugyanez az adat 0,8 százalék volt, Szlovákiában pedig 0,3. Az elmúlt két évben egyébként 3-3 milliárd euró körüli volt az FDI-kihelyezések értéke.

Például egy külföldi tőkével Magyarországon létesített vállalat Hollandiában fektet be. Ez mind a két irányban működik: a dél-koreai Hankook tulajdonosa is egy Hollandiában bejegyzett társaság.

Például egy külföldi tőkével Magyarországon létesített vállalat Hollandiában fektet be. Ez mind a két irányban működik: a dél-koreai Hankook tulajdonosa is egy Hollandiában bejegyzett társaság. Vélemények Parragh László, az MKIK elnöke: „Fantasztikus, hogy vannak már olyan vállalataink, amelyek befektetőként is helytállnak külföldön. Sokan a költség-, az adóoptimalizálás, a nagyobb nyereség céljával fektetnek be a határokon túl. A kamara saját eszközeivel ösztönzi a folyamatot: két vegyes kamarát létesített és számos külföldi tagozata is van. Kezdenek erősödni azok az instrumentumok, amelyek a kihelyezéseket ösztönzik – így a Mehib, az Eximbank termékei –, s vannak technikák – például a kötött segélyhitelezés –, amelyek segítenek. De ezeket tovább kellene erősíteni.”

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára: „Pozitív a folyamat, ha a külföldi befektetés nem egyfajta menekülési effektussal párosul, hanem azért terjeszkedik egy cég külföldön, mert szűknek találja a hazai piacot. Ha motivációja nem az, hogy kijátssza az itthoni adórendszert, jogszabályokat, akkor sok-sok jó hatása van a magyar gazdaságra nézve is. Például fellendíti a befogadó országgal is a kapcsolatokat, s ösztönzi a fordított befektetéseket. Emellett élénkíti a gazdasági vérkeringést, erősíti a magyar termékek és szolgáltatások goodwilljét a világban, javítja az ország imázsát.”

Tolnai Lajos, Mal elnöke: „Egy bizonyos méret felett meg kell jelenni befektetőként másutt is, ez egyben a magyar gazdaság számára növekedési tartalékot is jelent. Motiváció az olcsóbb termelési feltételek, a nyersanyagforrás, a technikai kapcsolódás, a kiegészítő termékek gyártása, komplett termékpaletta kialakítása. Járulékos előnyei is vannak, így a technológiai fejlődés, a közös kutatási lehetőségek – a Mal Szlovéniában ezt is végzi. A külföldi befektetések révén nő egy cég versenyképessége. Ígéretes piac a Balkán, Oroszország, Ukrajna és a környező országok.”

Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője: „Az OTP csoport számára a külföldi tőkebefektetéseknek, terjeszkedésnek sok az előnye. A keletre fekvő államokban a pénzügyi közvetítő rendszer fejlődése néhány éves késésben van a magyarországihoz képest, a piac gyorsan bővül, a marzsok még magasak, és a tapasztalataink jól hasznosíthatók. Lehetőség nyílik a tevékenység diverzifikálására, így a csoport eredménye mind kevésbé függ a hazai folyamatoktól. Míg a csoport 2007. évi eredményéből 25 százalékkal részesedtek a külföldi leányok, 2010-ben várhatóan ötvennel fognak.”

Áldott Zoltán, a Mol kutatástermelési igazgatója: „A magyar gazdaság méretei miatt komoly nagyvállalatot csak nemzetközi terjeszkedés révén lehet építeni. Ennek

jelentős előnyei vannak mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten. A legfontosabb

piacok nem nemzeti, hanem regionális vagy globális szintűek, a szinergiák kihasználása és a piaci lehetőségek követése értékteremtő. Ezen

túlmenően a gazdasági szerkezetváltás során nem lebecsülendő menedzsment és technikai szakértelem halmozódott fel, e tudás exportja értékesül a nemzetközi terjeszkedés során.”

-->