Oroszország-EU: nem is olyan gázosak a kapcsolatok

Az EU-Oroszország Központ tanulmánya rávilágít Oroszország és az uniós tagországok gáz kereskedelmen túli fejlődő gazdasági kapcsolataira. Sorra veszi a 27 uniós tagország kétoldalú kapcsolatait Oroszországgal, áttekintést nyújt politikai, gazdasági és civil kapcsolataikról. A tanulmány elsődleges célja, hogy feltárja mindazon tényezőket, amelyek gátjai lehetnek az Oroszországgal szembeni egységes uniós politikának.

A tanulmány szerint a tagországok Oroszországgal fennálló kétoldalú kapcsolatai és eltérő gazdasági érdekei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az Unió mind a mai napig nem alakított ki egységes politikát Oroszországgal kapcsolatban. Az Unió és Oroszország kereskedelmi forgalma jelentősen emelkedett az elmúlt 5 évben. Az orosz export köszönhetően a gáz árak emelkedésének megduplázódott, míg sok esetben az import a háromszorosára nőtt. Németország Oroszország legjelentősebb kereskedelmi partnereként több mint 52 millió eurós forgalmat bonyolított 2006-ban.

A 29 millió eurós import mellett, melynek nagy részét a gáz vásárlás tette ki, több mint 23 millió eurós exportot produkált. A kereskedelem mellett jelentősen megnövekedtek az oroszországi német tőkebefektetések; 2006-ban kb. 8 millió eurós német beruházás valósult meg az orosz informatika, kommunikációs technológia és a high-tech ipar területén. Németországon túl Olaszország és Finnország Oroszországba irányuló kereskedelmi forgalma is jelentős, sőt Ausztria, Dánia, Írország és Szlovénia 2006-ban pozitív kereskedelmi egyenleget produkált a kelet európai óriással.

A központ tanulmánya szemlélteti, hogy az igen ellentmondásosnak ítélt gáz-kérdésen túl is vannak az uniós tagországoknak Oroszországgal fennálló, gyümölcsöző gazdasági kapcsolataik, valamint rávilágít arra, hogy az Unió egy egységes orosz politikával egy sokkal befolyásosabb szereplője lehetne a világgazdaságnak.