Tartósan rögzítenék az árat

Bújtatottan nemcsak az első hat hónapra, hanem valójában ezt követően is korlátozná az árversenyt az a törvényelképzelés, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) dolgozott ki és próbál elfogadtatni. Az elképzelés szerint ugyanis 180 napig nem lehetne engedményt adni az új kiadású könyvek – a kiadók által meghatározott – kiskereskedelmi árából, csak szigorú szabályok szerint és igen keveset.

Az MKKE által készített törvényszöveg szerint a 180 napos kötelezően kötött áras könyvértékesítési időszak alatt akkor lehet eltérni a kiadó által megszabott ártól, ha az értékesítés az interneten keresztül történik – ekkor 10 százalékos engedmény adható. Ugyancsak 10 százalékot engedhet a kereskedő, ha a vevőnek klubtagsági vagy törzsvásárlói kártyája van, vagy adható a könyv árának 10 százalékát meg nem haladó ajándék is. Ezek azonban nem vonhatók össze, így a maximális kedvezmény a jövőben 10 százalék lenne. Ez elsősorban a rendszeres kiadói akciókat lehetetlenítené el, továbbá a kisebb és a nagyobb online értékesítő cégeket tenné tönkre egy csapásra, köztük mindjárt a tőzsdén is jegyzett Bookline-t, amely éppen a jelentős – jellemzően saját árrésének terhére – kínált árengedménnyel csábította a vevőket.

Ugyanakkor az MKKE által készített anyag szerint a 180 napos kötelezően kötött áras értékesítési határidő lejárta után is csak akkor térhetne el az ellenértéktől egy könyvkereskedő cég, ha a kiadótól vásárolná meg a kötetet. Különben továbbra is a kiadónál marad az ármegállapítás joga. Igaz, akkor már szabadon tárgyalhatnának a kereskedők és a kiadók a kiskereskedelmi árról. De ez két okból sem lehetséges majd, ez ugyanis csak egy látszatlehetőség.

Éppen ez, vagyis a könyvek megvétele az, amely nem jellemző a piacon, s amit a kis könyvesboltok nem engedhetnek meg maguknak, a hazai könyvpiac 90-95 százaléka ugyanis bizományosi értékesítéssel működik.

A másik ok hasonlóan prózai. Éppen azokat a könyvkereskedő nagyvállalatokat juttatná előnyös piaci pozícióba egy ilyen törvény, amelyeknek kiadóik is vannak. A kiadók ugyanis megtehetnék, hogy a kereskedőknek más-más fogyasztói árat engedélyeznek, de csak elvileg, mert ez a piaci verseny tisztességességét kérdőjelezné meg. Ellenkező esetben pedig a kiadóknak az őket tulajdonló kereskedő cégek döntéseinek kellene alávetniük magukat. Márpedig a legnagyobb kiadók többsége egy-egy kereskedelmi csoport érdekkörébe tartozik.

Hasznot egy ilyen törvényből elsősorban a kiadókkal, országos terjesztésű nagy- és kiskereskedelmi hálózattal rendelkező Alexandra, valamint a Líra és Lant húzna, továbbá az országos kiskereskedelmi érdekeltségű Libri.

Panaszkodniuk pedig nincs miért, tavaly a piaci koncentráció már igen nagy volt a könyvkereskedői területen.

A négy piacvezető cég, az Alexandra, a Libri, a Líra és Lant, valamint a Bookline közül az első három jelentős nyereséget ért el, illetve piaci részesedésük közel 37 százalékot tett ki, amely az idén várhatóan 42 százalékra bővülhet. Tavaly további 2,6 százalékos piaci szeletet a Bookline szerzett meg, de veszteséges volt, míg a részesedése az idén 3,7 százalékra bővülhet. A fennmaradó részen kis független hálózatok és önálló könyvesboltok osztozkodnak, összesen 600-700 üzlet, amely megközelítőleg 500-550 kis céghez tartozhat.

Rosszul járnának a vevők egy ilyen törvénnyel, hiszen a Bookline és az Alexandra árversenye miatt hatalmasra nőtt internetes piacon – amelynek nyomdokvizén több kisebb online értékesítő cég is hajózik – a vevők a kedvezmények miatt a Világgazdaság modellszámítása szerint 2 milliárd forintot takarítottak meg tavaly. Ettől a jövőben elesnének az olvasók. Továbbá a bolti akciók is több százmilliós megtakarítást jelentettek a vásárlóknak, akikről bizony a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének kötött áras törvényötlete megfeledkezik. Ezzel ért egyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is az Info Rádió szerint.

A Gazdasági Versenyhivatal legfrissebb állásfoglalása szerint egy ilyen törvény fogyasztó- és versenyellenes lenne, ráadásul nem garantált a könyv árcsökkenése sem. Sőt, éppen ellenkezőleg, a fogyasztók még az eddigi akcióktól és a kedvezményes online vásárlás lehetőségétől is elesnének, vagy az nagymértékben korlátozódna.

A törvényötlet nemcsak közgazdasági bakugrásoktól és verseny-, illetve egyéb jogellenes passzusoktól hemzseg, de még azt sem határozza meg, mi az új könyv, amely miatt az egész törvény kitalálták a könyvesek, tehát, hogy az először megjelenő kötetek vagy az utánnyomások is a hatálya alá esnek-e, így a törvény nem is értelmezhető.