Ígéretes ICT-jövő
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem véletlenül, hiszen ez az a terület, amely alapjaiban is megváltoztathatja nemcsak a szűken vett távközléshez tartozó ágazatok jövőjét, hanem egyben az egész gazdaságét és így a világét is.
Már magában a távközlés is kiemelkedő szerepet játszik minden ország gazdaságában. Csupán – a Magyarországot is magában foglaló – OECD-tagországokat nézve: a távközlési piac már meghaladta az 1000 milliárd dolláros értéket, és évi háromszázalékos reálnövekedést ér el. Ennek eredményeként ma már a GDP három százalékát adja, annak ellenére, hogy az árak drasztikusan csökkennek az ágazatban. A háztartásokat vizsgálva a leggyorsabban növekvő terület itt is a távközlési termékek és szolgáltatások „fogyasztása”. S persze a befektetések is rekordokat döntögetnek: a 24 százalékos növekedés eredményeként 2005-re elérte a 160 milliárd dolláros értéket a 2003-as 129 milliárdról (ez 24 százalékos emelkedést jelent). A húzóerő ebben a dinamikus bővülésben a széles sávú adatszolgáltatás iránti növekvő igény volt.
Az elmúlt öt évben évi 60 százalékkal emelkedett a széles sávú előfizetések száma az OECD-tagországok átlagában, ennek eredményeként a múlt év közepére már 218 millió előfizetőt regisztrálhattak. Az említett időszakra a széles sávú penetráció elérte a 19 százalékot (a lakosság arányában), ez azonban jócskán elmarad a vezetékes csatornáknál elért 42, illetve a mobiltelefon-előfizetők 80 százalékos arányától. Ugyanakkor a fejlődési trendeket vizsgálva az látható, hogy az ICT-ben a széles sávú a leggyorsabban terjedő kommunikációs technológia napjainkban.
Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy már a fejlettség mai szakaszában elgondolkodjanak a döntéshozók azon, miként lehetne úgy szabályozni a területet, hogy a verseny megmaradjon, de tisztességes legyen, s mindenki számára hozzáférhetővé váljanak a piacok, legyen szó felhasználóról vagy éppen szolgáltatóról, gyártóról, illetve a piacon már régen otthonosan mozgókról éppúgy, mint az újonnan megjelenőkről. Ennek szükségességét a tanulmány készítői a folyamatban lévő jelentős változásokkal és a már ma is látható – és a jövőre még inkább jellemző – konvergenciával is indokolják.
Ez a fajta konvergencia nem a technológiák és az üzleti modellek egymáshoz közelítésének forradalma, inkább evolúciója – hívják fel a figyelmet. A folyamat eredményeként ma már új szereplők jelennek meg a piacon, a verseny minden területen élesedik, ezért elengedhetetlen a hagyományos működtetők számára az együttműködés olyan vállalatokkal, amelyek korábban más területen tevékenykedtek. Mindennek következményeként a konvergencia nem csak a távközlési ágazatra gyakorol hatást, sokkal szélesebb körben érinti a tevékenységek legkülönfélébb szintjét, beleértve a hardvergyártókat, a szoftverfejlesztőket, a médiaszolgáltatókat és az internetszolgáltatókat.
A tanulmány a távközlésen belül is elsősorban egyetlen területre, a következő generációs hálózatokra és alaphálózatokra koncentrál és ezek szerepére a konvergencia folyamatában, mégpedig abból a felismerésből kiindulva, hogy ezek gyökeresen átalakítják a hagyományos és nyilvános vezetékes távközlési hálózatokat.
A többi között megállapítja: a változások óriásiak, a továbbításhoz használt rezet gyorsan felváltja a száloptika a helyi hálózatokban, illetve meghatározóvá válik az internetprotokoll. Ezt a trendet figyelembe kell venniük a döntéshozóknak a szabályozás újraalkotásakor, különös tekintettel arra, hogy az új technológiák befektetési igénye óriási, s fennáll annak a veszélye, hogy mind a szolgáltatói, mind pedig a felhasználói oldalon tágulhat a szakadék.
Szabályozandó infokommunikációs területek
1. Helyi hálózatok fejlesztése: Jelentős befektetések várhatók a száloptikás technológiák terjedésében, amely gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé, a befektetési igénye azonban óriási, és félő, hogy a jelen piaci szereplők mellett mások nem tudnak versenybe szállni. Olyan szabályozás kell, amely lehetővé teszi a versenyt, akár az aktív, akár a passzív hozzáférés biztosításával a berendezésekhez, eszközökhöz, akár az intermodális verseny ösztönzésével.2. A hozzáférés joga és lehetősége: A száloptikás hálózatok terjedésével nő a jelentősége annak, hogy az új piaci szereplők is hozzáférhessenek az alépítményekhez és az oszlopokhoz, már csak azért is, mert a jelentős költséggel járó telepítés nagy része a közt érinti. Nemcsak az újonnan kiépítendőkre, hanem a már meglévőkre is ki kell terjednie a szabályozásnak.
3. Verseny az egyedi piacokon: A video-, a hang- és az adatátvitel az új generációs hálózatokon keresztül egy-egy piacon élesíteni fogja a versenyt a szolgáltatásokért. Emellett egyre erősebb a versenynyomás a mobilpiacon is az IP-világ részéről. Ezzel párhuzamosan az infrastruktúrák, a piacok és a szolgáltatások horizontális integrációja zajlik, amelynek eredményeként viszonylag kevés olyan szereplő képes megmaradni a piacon, amely egy csomagban tudja mindezt kínálni a végfelhasználónak.
4. Hálózatok átalakulása: Az új generációs hálózatok felé haladva megváltozik a hálózatok topológiája, s ebben potenciális benne van egy sor strukturális változás is, mint például az alaphálózatok reorganizációja, illetve a hierarchiaszintek változása. Az IP-hálózatok felé való elmozdulás is felveti a kérdést: felül kell-e vizsgálni az összekapcsolásos kereteket.
5. Táguló szakadékok: Fennáll annak a veszélye, hogy az új technológiák miatt tovább nő a különbség a városi és a vidéki felhasználói lehetőségek között. Felmerülnek különféle alternatív megoldások a gyors adatátvitel biztosítására.
6. Technológiaváltozások: Gyorsan nő az igény a HDTV, a mobiltévé vagy éppen a 3G-s szolgáltatások iránt. Felmerül a kérdés: szükséges-e a meglévő spektrumkihelyezést és -menedzselést megváltoztatni, illetve rugalmasan átadni a nem használt, illetve nem eléggé kihasznált spektrumokat a felhasználóknak, akik hatékonyabban tudnának bánni ezekkel.
2. A hozzáférés joga és lehetősége: A száloptikás hálózatok terjedésével nő a jelentősége annak, hogy az új piaci szereplők is hozzáférhessenek az alépítményekhez és az oszlopokhoz, már csak azért is, mert a jelentős költséggel járó telepítés nagy része a közt érinti. Nemcsak az újonnan kiépítendőkre, hanem a már meglévőkre is ki kell terjednie a szabályozásnak.
3. Verseny az egyedi piacokon: A video-, a hang- és az adatátvitel az új generációs hálózatokon keresztül egy-egy piacon élesíteni fogja a versenyt a szolgáltatásokért. Emellett egyre erősebb a versenynyomás a mobilpiacon is az IP-világ részéről. Ezzel párhuzamosan az infrastruktúrák, a piacok és a szolgáltatások horizontális integrációja zajlik, amelynek eredményeként viszonylag kevés olyan szereplő képes megmaradni a piacon, amely egy csomagban tudja mindezt kínálni a végfelhasználónak.
4. Hálózatok átalakulása: Az új generációs hálózatok felé haladva megváltozik a hálózatok topológiája, s ebben potenciális benne van egy sor strukturális változás is, mint például az alaphálózatok reorganizációja, illetve a hierarchiaszintek változása. Az IP-hálózatok felé való elmozdulás is felveti a kérdést: felül kell-e vizsgálni az összekapcsolásos kereteket.
5. Táguló szakadékok: Fennáll annak a veszélye, hogy az új technológiák miatt tovább nő a különbség a városi és a vidéki felhasználói lehetőségek között. Felmerülnek különféle alternatív megoldások a gyors adatátvitel biztosítására.
6. Technológiaváltozások: Gyorsan nő az igény a HDTV, a mobiltévé vagy éppen a 3G-s szolgáltatások iránt. Felmerül a kérdés: szükséges-e a meglévő spektrumkihelyezést és -menedzselést megváltoztatni, illetve rugalmasan átadni a nem használt, illetve nem eléggé kihasznált spektrumokat a felhasználóknak, akik hatékonyabban tudnának bánni ezekkel. Konvergencia – fogalmak, magyarázatok 1. Hálózatkonvergencia: elmozdulás az IP-alapú széles sávú hálózatoktól. Beleértendő a fix-mobil konvergencia éppúgy, mint a „három képernyős konvergencia” (mobil, tv és számítógép).
2. Szolgáltatáskonvergencia: a hálózati konvergenciában és az innovatív kézi készülékekben gyökerezik, ezek lehetővé teszik a webalapú felhasználást, valamint hagyományos és új hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások igénybevételét a legkülönfélébb eszközök segítségével.
3. Törvényhozói, intézményi és szabályozói konvergencia: de legalábbis együttműködés, amely a műsorsugárzást, illetve a távközlést szabályozza. A politikaformálók fontolgatják a közelítést a tartalom vagy a szolgáltatás, illetve a mindezt közvetítő hálózat szabályozásában; ez lenne a technológiailag független szabályozás.
4. Ipari/piaci konvergencia: egyazon platformra helyezi az olyan iparágakat, mint az IT, a távközlés és a média, amelyek eddig külön piacokon működtek.
5. Eszközkonvergencia: a legtöbb mai eszközben van egy mikroprocesszor, egy képernyő, egy input eszköz, illetve egy hálózati csatlakozó. Ezek egyre inkább multikommunikációs funkciókat és alkalmazásokat tesznek lehetővé.
6. Konvergált felhasználói tapasztalatok: egyedülálló felület a végfelhasználók és a távközlés, az új média és a számítógépes technológiák között.-->
