A New Scientistben publikált kutatási eredmények az álmodozást tekintik a jelenség egyik kulcsának. Amikor az agy nem egy adott feladaton dolgozik, csak az alapértelmezett hálózatot működteti, a gondolatok elkalandoznak, és létrejöhet az álmodozás. Egyes tudósok szerint ez segít abban, hogy az agy felkészülhessen a következő megoldandó problémára – írja a BBC.
Az agysérülés miatt eszméletlenül fekvő betegek estében eddig komoly gondot jelentett annak megállapítása, milyen jellegű, és milyen erősségű agytevékenység áll fenn, és mekkora az esély a felépülésre. Dr. Steven Laureys, a Liege-i Egyetem kutatója úgy látja, mérési eredményei segíthetnek a kérdés eldöntésében. Az orvos tizenhárom kómában lévő, agysérült beteget vizsgált meg. Közülük néhányan minimálisan voltak tudatuknál, többeknél csak a vegetatív rendszer működött, míg az utolsó csoport tagjait hivatalosan agyhalottnak nyilvánították. A doktor azt tapasztalta, hogy a minimálisan tudatuknál lévő betegek esteében az említett agyterület tevékenysége csak tíz százalékkal csökkent, míg a vegetatív csoportnál ez a szám harmincöt százalék volt. Az agyhalottnak nyilvánított páciensek esetében semmilyen agytevékenység nem volt tapasztalható.
Laureys szerint az eredményekből az következik, hogy egy tízperces vizsgálattal eldönthető, az agysérült beteg mennyire van tudatánál, és mennyi esélye van a felépülésre. Így elmondható, hogy az alapértelmezett hálózat működésének vizsgálata hasznos diagnosztikai eszköz lehet.
