Baljós jelek a gépiparban
A lassuló globális gazdaság és a gyenge dollár miatt a német gépipari vállalatok megrendelései májusban reálértékben 12 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, s ágazati képviselők szerint az idén a tavalyinál gyengébb esztendőre kell számítani. A magyar cégeket egyelőre nem érte el a negatív nyugat-európai tendencia, a hazai piaci helyzetet egyértelműen pozitívan értékelik a szereplők.
A német gépipari szövetség (VDMA) számításai alapján az ágazat éves növekedése öt százalék körül alakul az idén, szemben a 2007-ben regisztrált 16-tal. Hannes Hesse, a hatezer – jórészt kis- és közepes – vállalatot tömörítő VDMA elnöke szerint ugyan még korai éves prognózist adni, hiszen a következő fél évben sok minden változhat. A trend azt mutatja, egyre nő az igény a nagy energiahatékonyságú berendezések iránt, s az Egyesült Államok és Japán mellett legfontosabb felvevőpiacként megjelenik Oroszország, Kína és India.
A negatív tendenciát egyelőre nem érzékelik a hazai vállalatok – nyilatkozta lapunknak Sólyom Ferenc, a tatabányai székhelyű ASG Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója, aki egyúttal a Magyar Gépgyártók és Energiaipari Szolgáltatók Egyesületének (Mageosz) elnökségi tagja. Az alapvetően exportra termelő cég vezetője szerint a külföldi partnerek még tartják növekedési előrejelzéseiket, így a magyar vállalatok megrendelései folyamatosan nőnek. Az ASG árbevétele az év első öt hónapjában 1,7-ről kétmilliárd forintra emelkedett 2007 azonos időszakához képest. A hazánkban tevékenykedő vállalatok – s így az ágazat – teljesítményét az Európai Unióban zajló folyamatok határozzák meg: a társaságok árbevételének 90 százaléka az ide irányuló kivitelből származik, ez a teljes magyar export 60 százaléka.
A dinamikus bővülés ellenére a hazai gépipari vállalatoknak a megugrott acél- és energiaárak, a szakmunkáshiányból eredő magas bérköltség és az erős hazai valuta is kihívást jelent. Sólyom Ferenc elmondása szerint a mögöttünk álló hat hónapban az acél ára átlagosan 60 százalékkal emelkedett tavalyi első fél évhez képest, az energiáé pedig 30 százalékkal nőtt. Ez utóbbi azonban nemcsak a számlákon jelenik meg, hanem a cégek által igénybe vett szolgáltatásokban is.
Az ágazat egyik legnagyobb problémája a szakképzett munkaerő hiánya, s ez a magyar vállalatok versenyképességének javítását is gátolja. Nincs kellő számú, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felső- és középfokú végzettségű műszaki szakember, de szakmunkásokból is hiány van, ebből eredően a cégeknek a becslések szerint mintegy tízszázalékos béremelést kell kigazdálkodniuk, hogy meg tudják tartani a saját dolgozóikat.
A rekorderős magyar forint is komoly megrázkódtatást jelent a túlsúlyban exportőr gépgyártóknak. Sólyom Ferenc hozzátette: az év elején 250 forintos euróárfolyam alapján állapították meg az árakat, a hazai valuta azonban hetek óta 240 forint alatt mozog, s ezzel már hozzávetőleg nyolcszázalékos bevételkiesést könyveltek el. TL


