A magyar lakóparkokban nemcsak azért nem figyelnek a beruházók az ilyen típusú kérdésekre, mert az többlet költségekkel jár. Gyakorta maguk az építészek sem szorgalmazzák, hogy a tervekbe kerüljenek bele a mozgásukban korlátozottak szempontjai is. Természetesen ez alól vannak kivételek, ilyen például a II. kerületben épülő Pasarét Residence, ahol a négy épület közül kettőt már úgy terveztek, hogy az megközelíthető legyen kerekesszékkel is.
Az A és B épületek között a terepadottságoknak megfelelően egy úgynevezett személyemelő gépet helyeznek hamarosan el, amelyet a kisgyermekes családok is használhatnak majd. Ezekben az épületekben már több mozgásában korlátozott személy is vásárolt lakást. Dömötör Mónika, a tízmilliárd Ft beruházással megépülő Sasad Resort igazgatója úgy véli, ott ahol figyelnek az akadálymentesítésre, ott sincs minden rendben.
Több lakóparkban teljesen hasznavehetetlen akadálymentesítő rámpákat építenek, amelyeket a mozgássérültek és a babakocsival közlekedő kismamák nem tudnak használni a társasházban. Nem ritka például a 40 fokos dőlésszögű, meredek rámpa, amelyen néha még egy-egy oszlop is akadályozza a feljutást.
Az ilyen típusú hibák elsősorban a kisebb lakóparkokban fordulnak elő. Velük szemben egyébként semmilyen szankció nem helyezhető kilátásba. A középületeknél egy kicsit jobb a helyzet, ugyanis a törvény szerint 2013. december 31-ig van idejük a változtatásokra. Szili Balázs, a Csillaghegyen épülő Forest Hill lakópark igazgatója szerint: az esélyegyenlőségi törvény írja elő az akadálymentesítést, mely mint fogalom még mindig a megfelelőnél kisebb körben ismert, és még ennél is kisebb mértékben alkalmazzák.
A tízmilliárd Ft-os beruházással épülő lakópark vezetője szerint: a mozgásukban korlátozottaknak a legnagyobb problémát a szintkülönbségek leküzdése jelenti, és ez nemcsak a lépcsőkre igaz - mondta a szakértő. Egy egészséges ember szinte észre sem veszi, ha egy küszöböt át kell lépnie. Kerekesszékkel ez a feladat már nehézségeket okoz, hiszen azzal már 2 cm feletti kiemelkedéseket is nehéz leküzdeni. Éppen ezért fontos lenne, hogy a lakások belső kialakítására is odafigyeljenek az építtetők.
Szili szerint a lift nélküli lakóparkokban legalább arra kellene figyelmet fordítani, hogy a földszinti lakásokba be tudjanak jutni a mozgásukban korlátozottak. Számukra ez lehet a legmegfelelőbb újlakás, hiszen a lépcsőkön, veszély esetén nehezen tudnának segítség nélkül menekülni. De a mindennapi közlekedés is gondot okozna számukra. Mindezekhez Szili Balázs hozzátette: a Forest Hillben a földszinti lakásokba való bejutást megoldották minden épületben.
A fejlesztő ugyanakkor azt is vállalta, hogy a mozgássérültek egyes igényeit a lakások belső kialakításakor is figyelembe veszik többletköltségek nélkül, ha azt idejében jelzi a vásárló. Ugyanakkor megjegyezte: Általában a társasházak tervezési előírásait a többség igényei szerint szabják meg. Így az épülő lakások közlekedési területei, fürdőszobái „természetes”, hogy nem felelnek meg egy mozgásában korlátozott ember igényeinek. Ez az oka annak, hogy akadálymentes bejárattal, lifttel, fürdőszobával csak kevés lakás épül. Sajnos a fogyatékkal élőknek gyakran maguknak kell átalakíttatniuk új otthonukat, ami viszont újabb költségekkel jár.
A Budapesthez hasonlóan rossz a állapotok uralkodnak vidéken is, jellemzi a helyzetet a győri székhelyű Leier City Center igazgatója Komlós Andor. Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik műemlék jellegű épületekből alakítanak ki irodaházat vagy lakóparkot. Ilyen például a Leier City Center is, amelyet 25 milliárd Ft beruházással alakítanák át a volt Frigyes huszárlaktanyából.
Az ilyen beruházásoknál a tervezés során meg kell felelni a műemlékvédelmi és esélyegyenlőségi törvényeknek is egyaránt, ám ezek szinkronba hozása nem mindig könnyű feladat.
Leier City Center mellett, hamarosan átadnak a Mártírok útján is egy irodaházat, amely már a közeli Ausztria minőségi előírásainak is megfelel, itt a mozgásukban korlátozott dolgozók és ügyfeleik is könnyen mozoghatnak majd. Mint mondta: Sajnos Győrben még kevés ilyen magánjellegű beruházás létezik.
Komlós Andor is úgy véli, hogy a vidéki településeken is szemléletváltozásra van szükség az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. Hiszen gyakran nincs akadálymentesítve még az önkormányzat épülete sem. Így a mozgássérültek nem tudnak bejutni a hivatalok földszinti ügyfélszolgálati helyiségéibe se. Szerinte a mozgássérültek számára rengeteg bosszúságot okoz, hogy nem tudják megközelíteni a hivatalokat, mert nincs akadálymentesítés. Az is idegesítő azonban a számukra, amikor van felvonó ugyan, de nem működik.
