Az úgynevezett legfelsőbb szintű domain-neveket, azaz a pont után szereplő betűkombinációk használatát épp most szabadította fel a korlátozások alól az ICANN, az internet-címeket és végződéseket felügyelő nemzetközi szervezet.
Ezért már nem csupán com-ot, org-ot, net-et, vagy az országot jelölő végződést, például hu-t írhatunk a domain-nevek végére, hanem egy város nevét, a saját nevünket vagy épp három x-et is.
Az ICANN döntése értelmében a latin ábécé dominanciája is megszűnhet, szabadon lehet használni például a cirill betűket is. A problémát az ezen nevek mögött rejtőző, számokból álló protokollcímek okozzák, amelyek a hálózathoz kapcsolódó egyéni készülékeket jelölik.
Ezek határozzák meg az összes online kommunikáció alapját, az e-mailektől a honlapokon át a videókig. Amikor a ma is használt IP-címek rendszerét bevezették 1981-ben, 500-nál kevesebb számítógép csatlakozott a "világhálóhoz". Mintha a rendszer megalkotói megfeledkeztek volna 4 milliárd potenciális felhasználóról. Az azóta eltelt majd'' 30 évben azonban az internet valóban világhálóvá vált. A nagy kapacitású szerverektől a mobiltelefonokig naponta új készülékek ezrei csatlakoznak hozzá. Ezek pedig újabb és újabb protokollcímeket igényelnek.
Az OECD szerint egyes régiók már akut protokollcím-hiányban szenvednek.
