Vita a szabad kikötőről
A csepeli szabad kikötő egyik öble feltöltésének azonnali kivizsgálását sürgeti a Fidesz azzal, hogy a munkálatokkal súlyosan szenynyezik a környezetet. Illés Zoltán, a párt környezetpolitikusa közölte: az öböl vízminősége az ipari környezet miatt kérdéses, és senki sem ellenőrzi, milyen sittel, szeméttel töltik fel a partszakaszt. Félő, hogy veszélyes hulladék, esetleg olyan, bontásból származó törmelék kerül a Dunába, amelynek nem szabadna – tette hozzá.
A kérdéses öböl egy eliszaposodott, évtizedekkel ezelőtt félbehagyott medence, amely sosem volt elég mély ahhoz, hogy hajókat fogadjon, és partfal sem épült a peremén – mondta lapunknak Szabó Zsolt, a szabad kikötőt üzemeltető Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL) vezérigazgatója, hozzáfűzve, az öblöt a privatizációt megelőzően a Mahart befejezetlen beruházásai között sorolták fel.
A használhatatlan terület fejlesztése érdekében folyik az eredeti állapot visszaállítása, vagyis a feltöltés, mégpedig a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata alapján. A határozat melléklete, a visszatöltési terv írja elő, hogy milyen anyagok rétegeit kell az öbölbe hordani, és a technológiai előírások között megszabja a tömörítés mértékét is. Szó sincs tehát sittről és ismeretlen eredetű hulladékról, hiszen a szakhatósági engedélylyel folyó munkálatok tervét mérnöki iroda készítette, és erre szakosodott társaság végzi a kivitelezést – emeli ki a vezérigazgató, rámutatva, sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontból nem indokolt a jelen állapot fenntartása.
Ezzel a munkával párhuzamosan épül és novemberre befejeződik az ettől a területtől kétszáz méterre lévő kikötőmedence ötmilliárd forintba kerülő teljes rekonstrukciója. Ez utóbbi egyike annak a két beruházásnak, amelyhez egyenként 1,5 milliárd forint értékű uniós pályázaton nyert el támogatást az állami tulajdonban lévő Mahart-Szabadkikötő Zrt. (A 153 hektáros földterület gazdája a Mahart-Szabadkikötő Zrt., míg az üzemeltető vállalatot, a BSZL-t két éve privatizálták. A BSZL – még a magánosítás előtt – 75 évre kapta meg a kikötő területének, infrastruktúrájának, valamint épületeinek és raktárainak üzemeltetési és haszonélvezeti jogát, de maga a kikötő állami tulajdonban maradt.)
Az egyik pályázat egy a kamionok hajókra való fel- és lehajtását szolgáló komplett ro-ro kikötő építéséről szólt. A kivitelezés szeptemberre fejeződhet be. A munkálatok során több mint százezer köbméter földdel töltötték föl a kettes kikötőmedence befejezetlen végét. A másik pályázat két kikötőmedence teljes kotrására, lőszermentesítésére, partfalépítésére, valamint a belső vasúti hálózat bővítésére vonatkozik (a 80 éve alapított csepeli szabad kikötőben 24 kilométernyi iparvágány van).
A BSZL-t az új tulajdonosi csoport, a Multicont Terminál Szolgáltató Kft.–Erdért Zrt. konzorciuma 2006 augusztusában vette át. Amint Szabó Zsolt, a BSZL vezérigazgatója lapunknak elmondta, a privatizációs szerződésben a tulajdonos vállalta, hogy egy évtized alatt 13 milliárd forintot fektet be. Ennél azonban sokkal több pénzt szánnak a kikötőre. A saját beruházási összeg már elérte a négymilliárd forintot, ehhez járult hozzá az uniós támogatás. A kettő azért nem választható szét élesen, mert az uniós pályázatok egyik feltétele az volt, hogy az üzemeltető egészítse ki az elnyert pénzt, így biztosítva a projekt megvalósulását.
