Más lapok azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz légi közlekedés több általános problémája - így a kerozin rendkívül magas ára is - hozzájárult a helyzet kialakulásához.
A hét eleje óta az öt társaságot tömörítő AiRUnion gépei közül számosnak az indítását el kellett halasztani, mivel a szövetség nagy adósságai miatt a kerozinszállítók nem akartak tovább hitelezni.
A moszkvai Domogyedovo repülőtéren már hétfőn és kedden is elhalasztottak két-két járatot, de szerdán a szövetség 17 járata nem tudott elindulni, majd 2500 utas rekedt a repülőtéren, ahol botrányos jelenetek zajlottak le, mert nem biztosították az utasoknak az ilyen esetekre előírt ellátás töredékét sem, továbbá készpénzhiányra hivatkozva nem váltották vissza a jegyeket. (A járatok csütörtök estétől kezdve indultak el. Oroszország más repülőterein még legalább további ezer utast várt hiába gépe indulására.)
Végül a közlekedési minisztérium utasítására az AiRUnion társaságaiban az állam által tartott részvénypakettek várományosának, a Rostechnologii állami korporációnak sikerült megállapodni néhány kerozint szállító céggel, úgy, hogy (nem tudni milyen) garanciákat ajánlott fel nekik, s ezek szerdáig készek biztosítani az AiRUnion üzemanyag-ellátását.
Időközben azonban a Roszaviacija repülésügyi főhatóság letiltotta az októberben életbe lépő téli menetrend időszakára történő jegyeladásokat - ami a szakértők szerint tovább ronthatja a szövetség pénzügyi helyzetét - s kilátásba helyezte, hogy ha augusztus 28-ig megismétlődik a botrány, teljesen leállítja a jegyeladásokat.
Az RBK Daily szerint a piaci szereplők egyetértenek abban: nem zárható ki, hogy ezt a helyzetet az Abramovics fivérek, az AiRUnion fő magánrészvényesei provokálták ki, mivel ellenzik az állami rész átadását a Rostechnologiinak. E feltételezések szerint a háttérben továbbra is az áll, hogy Borisz Abramovics - aki közvetve a Malév részvényese is az AirBridge Zrt. 49 százalékának tulajdonosaként - nem ért egyet az ellenőrző többség kérdésében az állami szervekkel.
Tavaly májusban Vlagyimir Putyin akkori államfő aláírta az AiRUnion részvénytársasággá alakításáról szóló rendeletet, amely lehetőséget hagyott arra, hogy az ellenőrző többség a magánrészvényesek kezében legyen. Abramovicsék arra számíthattak, hogy ha mégis az állam kezében van a többség, viszonylag csekély összegért hozzájuthatnak az ezt biztosító, csekély mennyiségű részvényhez. Az auditot végző Deloitte azonban azt mutatta ki, hogy az AiRUnion öt társaságában a szövetség egész vagyonából az állam kezében 58 százalék van: ez azt jelenti, hogy a többségért igen nagy összeget kellene fizetni, de úgy tűnik, a Rostechnologii nem hajlandó lemondani róla.
A csődhelyzet szándékos kiprovokálásának lehetősége mellett azt hozzák fel a piaci szereplők, hogy az AiRUnion társaságai hosszabb ideje folyamatosan halmozzák fel az adósságokat - mostanra a Rostechnologii szerint mintegy 1 milliárd dollárnyit -, de közben Abramovicsék más társaságai - köztük a Malév és a SkyExpress - normálisan működnek. A botrány után az utasok igyekeznek majd kerülni az AiRUnion járatait, ami tovább rontja a szövetség helyzetét. Csőd esetén Abramovicséknak marad a Malévban, a SkyExpressben és a krasznojarszki repülőtérben tartott részük, a kárvallottak pedig bankok, lízingcégek, repülőterek, no meg a Rostechnologii és az utasok lesznek.
Andrej Lipoveckij, az Iljushin Finance Co szóvivője kijelentette: "Az a benyomás, hogy a szövetség helyzetét szándékosan idézték elő". Az Iljushin Finance-nak az AiRUnion 17 millió dollárral tartozik.
