Az elektromos hálózat alapvető jellemzői az Egyesült Államokban sem változtak sokat az elmúlt száz évben. A rendszer egy utcákból, utakból és sugárutakból felépülő városhoz hasonlít, ahol a régiók egymás energia ellátását segítik. Csakhogy a arányának megnövekedésével utcák helyett elektromos szupersztráda-hálózatra van szükség – nyilatkozta a New York Times-nak a Szövetségi Energiaügyi Bizottság egyik tagja.
A megújuló energia arányának növeléséhez az amerikai kontinens hatalmas belső területein megtermelt áramot kellene a sűrűn lakott partvidékekre szállítani. Becslések szerint jelenleg a megújulók mindössze egy százalékot tesznek ki, holott ez az arány a kapacitásokat tekintve akár húsz százalékos is lehetne. Gabriel Alonso, a Maple Ridge-i telepet működtető Horizon Wind Energy vezetője szerint a legszelesebb államokban, például Wyomingban működő turbinák másfélszer annyi energiát termelhetnének, mint a New Yorkiak vagy a texasiak, mégsem épülnek ki az egységet, az áramot ugyanis nem tudják elszállítani. A hálózat egyes részei képtelenek az erőművek által megtermelt árammennyiséget befogadni, ezért a Horizon telepének időnként le kell állítania a termelést, ha nem akar díjat fizetni a vezetékek használatáért.
Texas államban az ország legnagyobb szélerőmű telepét működtető T. Boone Pickens már döntött arról: megoldja a szállítási problémát. A hedge fund tulajdonos vállalkozó a saját vízvezeték csőrendszerével együtt szállítja majd az áramot 250 mérföldön át. Pickens szerint ha szövetségi szinten kell megoldani a szállítást, a Kongresszusnak kell szabályoznia a kérdést. Márpedig a rendszer rendkívül bonyolult: a 200 000 mérföldnyi elektromos vezetékrendszer ötszáz tulajdonos között oszlik el, a nagyobb mérvű tranzakciókhoz számos céggel, hatósággal, állami kormányzattal kell egyeztetni.
2005-ben szövetségi szinten döntöttek arról, hogy egyes, energiaügyi szempontból nemzeti fontosságú területeken központi döntéssel avatkozhassanak be az áramvásárlásokba. Akkor több állam vezetője tiltakozott a döntés ellen, mondván, a kormányzat túl erőszakosan lép fel önállóságuk korlátozására. A probléma azóta is kezeletlen, bár a megoldás egyszerű: egy új, mintegy kétezer mérföldes központi áramvezetéket kellene kiépíteni. A beruházás mintegy 60 milliárd dollárra rúgna, a költségeket viszont több évre el lehetne osztani a több tízmillió fogyasztó között.
