Ha van film, van közönség is

Továbbra is a régi igazság érvényesül: ha van „jó” film, akkor van közönség is – foglalja össze Bálint Péter, a Magyar Filmforgalmazók Egyesületének elnöke, a UIP Dunafilm ügyvezető igazgatója az első fél év hazai mozis tapasztalatait. Bár a nézőszám éves szinten kissé visszaesett, a filmrajongók nem pártoltak el, a nyári bemutatók pedig különösen sok mozilátogatót vonzottak.

Míg tavaly július végén már volt egy hatszázezer fölötti (Harmadik Shrek) és két négyszázezer fölötti (Harry Potter és a főnix rendje, A Karib-tenger kalózai – A világ végén) nézőszámot elérő film, addig az idén az első hét hónapban még a háromszázezres határt sem sikerült elérnie egyetlen filmnek sem. Az azóta eltelt két hét a Mamma Miának segített: az Abba-musicalre immár közel 370 ezren voltak kíváncsiak, így ez a film vezeti az éves toplistát. A második helyezett a – szintén a UIP Duna által forgalmazott – Indiana Jones és a kristálykoponya királysága, az InterCom a Szex és New Yorkkal lett dobogós.

Bár a nézőszám visszaesett, a jegybevételben a jegyárak emelkedése miatt nem jelentős a csökkenés – fejtette ki lapunknak Farkas Sándor, a Forum Hungary ügyvezetője. Míg 2007-ben már március közepétől érkeztek az erős nézettséget generáló vígjátékok, addig az idén csak április végén debütáltak az első, nagy érdeklődésre számot tartható filmek. A szakember úgy látja: tovább erősödik az a tendencia, amely szerint az emberek egyes filmekért járnak moziba és csak kevésbé a mozizás élményéért. Így a nagy blockbusterek hozzák az elvárt számokat, a közepes elvárású – kisebb költségvetéssel készült, kevesebb sztárt felvonultató – filmek azonban továbbra is potenciáljuk alatt teljesítenek.

Pozitív jelként emelte ki Farkas Sándor, hogy az ország egyetlen IMAX mozija nagyon erős kihasználtsággal fut. A 3D-s filmek bemutatására alkalmas digitális termek számának további növekedésével 2009 elejétől olyan mozik széles körű bemutatására nyílik majd lehetőség, mint a Walt Disney Volt című filmje vagy a következő Disney/Pixar animáció, a Fel.

(Szeptemberben nyílik a Corvin 3D terme – az InterCom által forgalmazott Utazás a föld középpontja felé című filmmel, ez lesz a tavaly bemutatott Beowulf – A legendák lovagja után az első, egész estés 3D-s film.)

A tavalyi nagy nézőcsalogatók a folytatások voltak, és várhatóan az idén sem lesz ez másként. A legutóbbi Indiana Jones óta annyi idő telt el, hogy nehezen tekinthető „klasszikus értelemben vett” folytatásnak, az év második felében azonban jönnek az „igaziak”: új kalandok várnak Harry Potterre, James Bondra, Hellboyra és a Madagaszkár hőseire is (az első kettőt az InterCom, a DreamWorks-animációt és a részben az etyeki Korda-stúdióban felvett Pokolfajzatot a UIP Duna forgalmazza).

Egy hete megy a magyarországi mozikban az év eddigi legnagyobb nemzetközi kasszasikere, A sötét lovag. Az Észak-Amerikában szinte minden rekordot megdöntő, a Titanic 600 millió dolláros történelmi csúcsát ostromló Batman-filmet a premier napján 18 312 néző látta, ennél jobb rajtot utoljára a tavaly júliusban bemutatott Harry Potter és a főnix rendje vett. Azóta a film – mint arról Ádám Bernadett, a forgalmazó InterCom marketing- és kommunikációs vezetője a Világgazdaságot tájékoztatta – már elhagyta a 60 ezres nézőszámot, és várhatóan jó ideig a toplistán marad.

Az InterCom a már említett filmeken túl a Star Wars – A klónok háborúja animációs filmtől, valamint a decemberben debütáló Ausztráliától és a Four Christmasestől vár kiemelkedő eredményt.

A tavaly az S. O. S. Szerelemmel az év hatodik legnagyobb sikerét magáénak tudó Best Hollywood által forgalmazott filmek közül a John Rambót (42 909 néző) és az Eszter hagyatékát (47 647) nézték meg legtöbben – tájékoztatta lapunkat Szabados Balázs sajtóreferens. A Márai-adaptáció különösen egyenletes teljesítményével hívta fel magára a figyelmet. A Best Hollywood legkomolyabb idei várakozásai Woody Allen új filmjéhez (Vicky Cristina Barcelona) és a Robert De Niro–Al Pacino zsarupárosra írt Righteous Killhez fűződnek.

A művészfilmek az idén egyelőre nem szerepelnek különösen jól, ebben – hívja fel a figyelmet Bálint Péter – a Filmiroda néhány vitatható döntése is közrejátszott. Az „art” besorolás híján jó néhány komoly szakmai elismeréseket begyűjtő filmet be sem mutattak Magyarországon.

A magyar filmek – a közel 200 ezer nézőt vonzó, a Budapest Film által forgalmazott 9 1/2 randi kivételével – ez idáig nem robbantottak a pénztáraknál. A nagy dobások az év végén várhatók: ekkor debütál a Valami Amerika második része és Goda Krisztina Kaméleonja. (A két vígjáték tervezett bemutatója elég közeli, így félő, hogy éppen egymást gyengítik majd.)