Olimpiai rekordbevétel

Előrejelzések szerint a négy esztendővel ezelőttinél legalább harmadával nagyobb bevételre tehet szert a pekingi olimpiából a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A játékok fölött gyámkodó szervezet teljes bevétele meghaladhatja a hárommilliárd dollárt (egyes becslések szerint a 3,5 milliárdot is megközelítheti) a 2004-es athéni olimpiához kapcsolódóan realizált valamivel több mint kétmilliárdot követően. A rekord annak köszönhető, hogy a NOB várhatóan a legtöbb területen növelni tudja a befolyó összegeket.

Minden korábbinál többet kasszírozhatnak például az idén a bizottság legfontosabb bevételi forrásának számító televíziósjogdíj-értékesítésből. A NOB ezúttal 1,74 milliárd dollárt vár az olimpiát közvetítő 220 ország tévétársaságaitól, ez közel 20 százalékos növekedést jelent a 2004-es athéni és 100 százalékosat a 12 évvel ezelőtti atlantai nyári játékokhoz képest.

A legtöbb pénzt egyébként természetesen az Egyesült Államokban fizették a közvetítési jogokért: az olimpiát műsorra tűző NBC 894 millió dollárt fordított erre a célra, több mint kétszer annyit, mint a jogokat az egész öreg kontinensre megszerző Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU). Hatalmas összeget költött ugyanakkor az olimpiaközvetítésre a Magyar Televízió is. Az MTV szakmai becslések szerint körülbelül 4 millió eurót adott a jogokért az azokat továbbértékesítő EBU-nak, ez az összeg azonban a köztévé tájékoztatása szerint feltehetőleg megtérül az ötkarikás játékokhoz kapcsolódó bevételekből.

Nem csak a közvetítési jogokon keres azonban minden korábbinál többet az idén az olimpiai bizottság, valószínűleg a szponzoroktól is rekordösszeget tudnak összeszedni. A NOB tájékoztatása szerint csak a főszponzorok 866 millió dollár értékben támogatják pénzzel, illetve különböző termékeikkel a pekingi játékokat, de minden bizonnyal félmilliárdot meghaladó összeg folyik be a helyi és egyéb mecénásoktól is. Ez már a négy évvel korábbihoz képest is számottevő növekedést jelent, az 1996-osnak pedig közel a duplája. A legnagyobb támogató nemzet egyébként az Egyesült Államok: becslések szerint az amerikai cégek – mint a Coca-Cola, a GE, a Johnson & Johnson vagy éppen a McDonald’s – adják a szponzorációból származó összeg kétharmadát.

Minden bizonnyal elmarad ugyanakkor az elmúlt néhány olimpia kapcsán realizált félmilliárd dollár körüli összegtől az idén a jegyárbevétel. Ebből a forrásból most a NOB csak 240 milliós bevétellel számol, ez 40 százalékos visszaesést jelent Athénhoz képest, s alig több mint harmada a Sydney-ben elért, rekordnak számító 625 milliónak.

A visszaesésnek nem az az oka, hogy kevesebb jegyet adtak volna el az olimpiára. A pekingi játékok versenyeire ugyanis öszszesen körülbelül 6,7 millió tikettet bocsátottak áruba – 700 ezerrel többet, mint négy és közel 1,1 millióval többet, mint nyolc évvel ezelőtt –, s mivel a belépők iránt hatalmas volt a kereslet, azok egytől egyig el is fogytak. A csökkenést az okozta, hogy a jegyeket rendkívül olcsón, darabjukat átlagosan 11 dollárért adták, s ez igencsak elmarad az elmúlt olimpiák gyakorlatától.

A Nielsen Co. piackutató társaság felmérése szerint csak a megnyitóünnepséget több mint kétmilliárdan követték világszerte a televíziók előtt, ez harmadával több, mint a korábbi rekord, amelyet a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon állítottak fel.

A megnyitót természetesen Kínában és környékén nézték a legtöbben: az ázsiai csendes-óceáni térségben a népesség több mint fele a tévék elé ült, Európában ez a mutató 30 százalék volt.

Magyarországon élőben közel egymillióan látták a megnyitót.

A Nielsen Co. piackutató társaság felmérése szerint csak a megnyitóünnepséget több mint kétmilliárdan követték világszerte a televíziók előtt, ez harmadával több, mint a korábbi rekord, amelyet a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon állítottak fel.

A megnyitót természetesen Kínában és környékén nézték a legtöbben: az ázsiai csendes-óceáni térségben a népesség több mint fele a tévék elé ült, Európában ez a mutató 30 százalék volt.

Magyarországon élőben közel egymillióan látták a megnyitót.

-->