Öröklés: mit, mi után és mennyit?

Örökség. Az utóbbi hónapokban jócskán ráirányult a figyelem az örökösödési illeték kérdésére. Mint lapunk is folyamatosan beszámol róla, a Magyar Demokrata Fórum már hosszabb ideje eltöröltetné, de legalábbis jócskán enyhítené az általa igazságtalannak tartott terhet, a többi párt – a jelek szerint – egyelőre taktikázik. Hírek szerint ennek az illetéknek a sorsa egyfajta alkueszköz is lehet az őszi parlamenti adóvitákban, illetve a háttértárgyalásokon. Egyelőre azonban fizetni kell. S hogy mi után, menynyit és hogyan? Ez kiderül az adóhivatal szakértői által összeállított tájékoztató anyagból, illetve táblázatunkból, amely – a javaslatok szintjén – jelzi, milyen irányban mozdulhat el ennek a fizetési kötelezettségnek a sorsa.

Ami az öröklési illetéket illeti, a kötelezettség minden belföldön levő hagyatékra vonatkozik, magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföl-

dön levő ingó hagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.

Illetékfizetési kötelezettség terhelheti az ingatlan és az ingó vagyont, valamint a vagyoni értékű jogot is. Ennek szellemében ingatlannak számít a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; ingó vagyonnak pedig a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami nem minősül ingatlannak. A vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat –, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, az üzemben tartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. (Az adóhivatal dokumentuma azonban megjegyzi, hogy a vagyoni értékű jogok köre ennél szélesebb, ezért a felsoroltakon kívül eső vagyoni értékű jog – például bérleti jog – megszerzése nem tárgya az ajándékozási, illetve az öröklési illetéknek.)

Az öröklési illetékfizetési kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. Ugyanakkor, ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján öröklési vagy ajándékozási illeték hatálya alá esik is, még nem jár feltétlenül illetékfizetési kötelezettséggel, tekintettel az illetékmentességre. Létezik ugyanis illetékmentesség, amelynek két fajtája van. A tárgyi, amikor az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni; illetve a személyes illetékmentesség, ekkor az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentesség esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Ennek konkrét feltételrendszeréről tételesen lehet információt szerezni a következő honlapon: http://www. apeh.hu/adoinfo/inf2008/i20.html VG