Számla és időpont
ADÓÜGY. Ha a felek a szerződésben meghatározzák a teljesítés időpontját, aszerint kell a számlát is kiállítaniuk – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi jogvitában.
Az ügy felperesénél az adóellenőrök megállapították, hogy a bérbeadásra vonatkozó számlákon teljesítési időpontként nem a szerződéseken szereplő dátumokat tüntette fel. Ezért 1,2 millió forint adóhiányt állapítottak meg, és 120 ezer forintos bírság, valamint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezték őt. A másodfokú adóhatóság helybenhagyta a határozatot.
A felperes a bírósághoz fordult. Arra hivatkozott: a számla szerinti teljesítési időpont azért tért el a szerződésben foglaltaktól, mivel – külső okok miatt – nem tudta a megszabott időpontban a bérlők rendelkezésére bocsátani a bérleményeket. A Ptk. pedig előírja, ameddig a bérlő – érdekkörén kívül eső okból – a dolgot nem birtokolja, így nem is használja, addig a bérleti díj nem esedékes. Érvelt az áfatörvénnyel is, miszerint az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik. Erre az időpontra pedig – a Ptk. értelmében – a birtokba lépés az irányadó.
A bíróság elutasította a keresetet. Rámutatott: a felperes a bérlőkkel olyan bérleti szerződést kötött, amely szerint az első bérleti díj a szerződés aláírásakor vagy azt megelőzően esedékes. Ez a kikötés utóbb sem módosult, a felek megállapodtak a teljesítési időpontban, így nem lehet alkalmazni a Ptk.-t.
A felperes az LB-től kért felülvizsgálatot. hangsúlyozván, hogy birtokba adás nélkül a bérleti szerződés nem lép hatályba. Az LB, bár megállapította, hogy a felperes megfelelően hivatkozott a Ptk. általános elveire, nem találta alaposnak kérelmét. Egyetértett az eljárt bíróság álláspontjával, hogy a felek – eltérvén a Ptk. általános szabályaitól – szerződésben rögzítették a teljesítési időpontot. Ezen – az iratokból kitűnően – utóbb sem változtattak. Az adóhatóság és a bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes a számlákon eltérően tüntette fel a teljesítés idejét, ennek adójogi következménye volt a nem megfelelő időpontban benyújtott visszaigénylési kérelem. A jogosulatlan visszaigénylés is szankcionálható adóhiánynak minősül – zárta le a vitát az LB, hatályában fenntartva a jogerős ítéletet.
