Milliárdok fürdőfejlesztésre
Több mint 1,7 milliárd forintból fejlesztik az idén a büki gyógyfürdőt, a projekt finanszírozásához 525 millió forint uniós támogatást nyert a társaság. A beruházás azonban csak az egyik lépcsője annak az óriási fejlesztési hullámnak, amely az uniós források hatására indult a hazai fürdő- és wellnesspiacon. Az önkormányzatok többsége kitörési lehetőséget lát a gyógyvízben.
A turisztikai szakállamtitkárság júniusi adatai szerint a pályázatok 2007-es meghirdetése óta összesen 66 gyógy-idegenforgalmi és egészségturisztikai projekt megvalósításához 26 milliárd forintot igényeltek a beruházók az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) keretében. Ez a pályázatok 12, illetve a támogatási igény 22 százalékát jelenti.
A büki gyógyfürdőt három lépcsőben fejlesztik – mondta Németh István, az üzemeltetést végző, részben a Vas megyei, részben a büki önkormányzat tulajdonában álló részvénytársaság vezérigazgatója. A wellness-szolgáltatások bővítése mellett hatékonyabb és energiatakarékosabb légtechnikai berendezéseket építenek be. A tavaly mintegy 1,4 milliárd forintos árbevételt elért cég az önerőt kötvénykibocsátással teremtette elő, a tulajdonos önkormányzatok kezességvállalása mellett.
A múlt héten jelentették be a kaposvári fürdő fejlesztését is: a több mint 2,3 milliárd forintos projekt eredményeként regionális vonzerejű, családbarát gyógy- és termálturisztikai komplexumot hoznak létre. A beruházáshoz a tulajdonos önkormányzat 750 millió forintot nyert el a ROP pályázati kiírásán, az új létesítmény a tervek szerint 2010 szeptemberében fogadhatja az első vendégeket.
Valamivel előbb, várhatóan 2009 végén nyílik meg a 80 éves hajdúszoboszlói komplexum augusztusban brüsszeli forrásokat nyert új fedett élményfürdője. Az Aqua Palace nevű beruházás az ÚMFT keretében 2,25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott, a fennmaradó részt önkormányzati forrásból finanszírozzák – mondta lapunknak Czeglédi Gyula, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: az energiaracionalizálási szempontokat szem előtt tartva az élményfürdőben saját erőművet alakítanak ki.
Az energiahatékonyság kérdése nem mellékes a tervezéskor, hiszen az energiaárak az elmúlt 12 hónapban 60-70 százalékkal emelkedtek – állítják a piaci szereplők. A magas költségek pedig rontják a fürdők jövedelmezőségét.
A szakemberek szerint ugyanakkor nem kockázatos, hogy ezek jelentős része önkormányzati beruházásból épül, hiszen a nemzetközi hírű fürdők vendégforgalma biztatóan alakul, a kisebbek pedig igyekeznek később a vállalkozásba magántőkét is bevonni. Így tesz például a siklósi önkormányzat is, amely a napokban írta alá a közbeszerzési pályázaton nyertes Aquaplus Kft.-vel a városi vár- és termálfürdő építésére és működtetésére vonatkozó szerződést. A társaság – amely a zalaegerszegi fürdő üzemeltetését is végzi – 2010 tavaszára ígérte a 2,4 milliárd forintból megvalósuló fejlesztés átadását. A szerződés szerint a cég 25 éven át üzemelteti a fürdőt, s ezért 800 millió forintos bérleti díjat fizet az önkormányzatnak. A fürdőkbe fektetni nem csak ezért éri meg: a jegybevételeken és bérbeadáson kívül a wellness iránt érdeklődő látogatóknak szállodát építenek, éttermeket alakítanak ki, s az ezekből befolyó adóbevételek az önkormányzatok kasszáit hizlalják.
A szakemberek szerint a kínálat bővülésével egyre nagyobb a verseny, a legtöbb esetben ma még a vállalkozók önállóan próbálják a szolgáltatásaikat népszerűsíteni, ez pedig nehéz és költséges: egy-egy település külföldi marketingakciója egyrészt drága, másrészt kevéssé hatékony, ehelyett regionális összefogásra van szükség. Ugyanakkor a határon túli marketingakcióknál olcsóbb, ha a hazai szolgáltatók a belföldi keresletre koncentrálnak. TL
