Szigor az e-hulladéknál

Mérsékelten emelkedő begyűjtési kötelezettségekre és változatlan hasznosítási előírásokra számíthatnak az elkövetkező két évben az elektronikai hulladékok kezelése kapcsán érintett elektronikai gyártó és importőr vállalatok. Kelemen József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) főtanácsaosa szerint noha egyelőre nem dőlt el, az EU pontosan milyen módosításokat hajt végre az elektromos és elektronikai készülékek hulladékainak kezeléséről szóló irányelvben, idehaza mindenképpen tisztázni kellett, hogy 2009–2010-re milyen kötelezettségekkel számoljanak a területen tevékenykedő cégek, illetve a hulladékká vált termékek begyűjtését és hasznosítását koordináló szervezetek.

A leselejtezett elektromos és elektronikai berendezések kezelésére vonatkozó új előírásokat tartalmazó júliusi rendeletmódosítás értelmében a legnagyobb mennyiséget lefedő termékkategóriák közül – az előző évben piacra vitt mennyiség alapján számolva – a háztartási nagygépeknél 36-ról 38 százalékra, az IT- és távközlési berendezéseknél 35-ről 37-re, a szórakoztatóelektronikai cikkeknél pedig 33-ról 35-re emelkedik a begyűjtési kötelezettség 2008-ról 2009-re. A legnagyobb ugrást a gázkisüléses lámpáknál kell elérni, ahol egyetlen év alatt 1 százalékról 30-ra nő a gyártók és importőrök visszagyűjtési kötelezettsége.

A Magyarországon begyűjtött és feldolgozott e-hulladék menynyisége a 2006-os 25 ezer tonnát követően tavaly már meghaladhatta a 30 ezer tonnát, az idén pedig elérheti a 40 ezret. Így jó esély van arra, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Európai Uniónak tett vállalását, amely szerint az egy főre jutó begyűjtött e-hulladék mennyiségének 2008-ra éves szinten el kell érnie a négy kilogrammot.

Az európai uniós vállalások teljesítését azonban megnehezíti, hogy az idei első negyedévben az új elektromos háztartási eszközök forgalmazása 13-17 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az értékesítési feltételek rosszabbá válása miatt a gyártó és forgalmazó cégek hulladékkezelési finanszírozási hajlandósága az elkövetkező időszakban várhatóan csökken. Hulladékgazdálkodási szakemberek szerint a gyengülő gyártói finanszírozásra reagálva a hulladékkezelői oldal szereplőinek elsősorban a szállítási és logisztikai költségeiket kell csökkenteni, amennyiben nem akarják, hogy a tevékenységük gazdaságtalanná váljon. Ennek jegyében többen már azt is felvetették, hogy a hulladékkezelést koordináló szervezeteknek célszerű lenne egy mindannyiuk felett álló „elszámolóházat” létrehozni, amelyen keresztül közös begyűjtési és szállítási rendszert alakíthatnának ki, pontosan nyilvántartva, melyik hulladékszállítmányt, melyik társaság rendszerében számolják el. Ennek működtetésével ugyanis szükségtelenné válna, hogy az egyes közhasznú társaságok egymással párhuzamosan saját begyűjtési és szállítási rendszert működtessenek.