"Fontos, hogy a tünetek érzékelését követően a lehető leggyorsabban kórházba kerüljön a beteg. Éppen ezért aggasztó, hogy a szegényebbek, például a Medicaid-re támaszkodó páciensek jóval lassabban érnek az intézményekbe, mint a jobb módúak" – fejtette ki a HealthDay-nek Randi E. Foraker, a North Carolina Egyetem kutató orvosa, a tanulmány egyik szerzője.
A vizsgálat során Foraker és csapata 6 700 szívrohammal kezelt beteg adatait nézte át az 1993 és 2000 közötti időszakot tekintve. Ezeket összevetették az amerikai népszámlálási adatokkal, így hozzávetőleg meg tudták állapítani, az adott beteg milyen anyagi körülmények között él. Az adatok több szempontú összevetése után kiderült: a szegényebb környékekről származó páciensek esetében 46 százalékkal magasabb az esélye annak, hogy a kórházi kezelés csak hosszabb idő eltelte után kezdődik meg.
Az eredmények közegészségügyi szempontból további vizsgálatra szorulnak, hiszen nem derült ki, pontosan mi okozza a jövedelem és a kórházi kezelés kezdő időpontjának összefüggését. Az viszont biztos, hogy a késlekedés nem áll összefüggésben az egészségbiztosítás hiányával. A UCLA egészségügyi intézetének munkatársa szerint az eltérések oka lehet, hogy a szívroham felismeréséhez szükséges tudás csak a műveltebb, gazdagabb környékeken terjedt el igazán. Mivel a szegényebb régiókban kevesebben ismerik fel az intő jeleket, a páciensek később kerülnek kórházba. A szakértők igyekeztek hozzátenni: az ambulanciák nagy része közintézmény, az orvosok fizetése pedig nem függ attól, hogy szegény vagy gazdag beteget látnak-e el.
HealthDay - VGO Sürgősségi ellátás -->
