Civil a (verseny)pályán

Üzlet. Felvásárláson gondolkodik az egymilliárd forint árbevételű Pont Reklám Kft., amely az idén ünnepli huszadik születésnapját. A pénzügyi válság miatt a piac koncentrálódik, igaz, ez a folyamat nem új keletű, hisz tavaly novemberben már létrejött egy nagy üzlet, amikor az osztrák Epamedia GmbH megvásárolta a Multireklám Zrt.-t. A többi piaci szereplő természetesen nem hagyta magát, és közös gondolkodásba kezdett a jövőt illetően. A Pont Reklám Kft. ezzel együtt elkötelezte magát a függetlenség és a korrekt üzletpolitika mellett. Alaptételük, hogy az élesedő versenyben sem csapódnak rövid ideig tartó szövetségekhez, kitartanak a tisztességes üzlet és a versenytársakkal való párbeszéd mellett. Ezt a piaci folyamatot már „belülről” szemlélte Szabó Zsolt, hisz 2006 júliusától cégvezetője, ez év februártól pedig ügyvezetője a Pont Reklámnak. A társtulajdonos Zsiga Imre akkor már hosszabb ideje keresett utódot az országszerte 2300 óriásplakáthelyet birtokló szervezet élére, ám ezek sorra kudarcot vallottak. A helyzetet egy berlini kabarészínház vendégszereplése mentette meg, ahová a tulajdonos egyik távolabbi rokona vendégként „magával vitte” Zsoltot, aki jó benyomást tett a tulajdonosra, és viszont.
A szimpátián túl akkor nem történt semmi, Zsiga Imrének csak később ugrott be, mi lenne, ha „pontreklámosítaná” a fiatal vezetőt. S hogy kerül képbe a berlini kabaré? Induljunk egy kis időutazásra. 1988-at írunk, a BVSC akkori gazdasági elnökhelyettese vállalkozó kedvében például hűtőházépítésbe fog, kitalálja, hogyan működhetne a sportturizmus, és rájön, hogy óriásplakátcéget kell alapítani, amilyen Nyugaton már létezik. Zsiga Imre, merthogy róla van szó, létrehozta Magyarország első tíz korlátolt felelősségű társaságának az egyikét, méghozzá egymillió forintos törzstőkével. A BVSC 49 százalékban volt tulajdonos, a K&H Bank tíz százalékot birtokolt, és 41 százalék megvásárlásával a német Berliner Stadtwerbung GmbH szállt be a bizniszbe, amely akkor úttörőnek számított Magyarországon. A K&H gyorsan túladott a részén, de a BVSC sem várt sokáig. Egy Vasas elleni mérkőzés győzelme esetén prémiumként akarták kiosztani a 41 százalékos részesedésért járó kétmillió forintot. A meccs döntetlen lett, a német tulajdonos viszont zsebből fizette ki az összeget. A mai felállás szerint a Berliner Stadtwerbung GmbH 95, Zsiga Imre öt százalékban tulajdonosa a Pont Reklámnak. A magyar tulajdonos és Szabó Zsolt vezeti a céget, bár a napi munkából Zsoltnak jut több. A generációváltásra nem csak Zsiga Imre készült tudatosan. A német cég egykori vezetője, Dieter Goerke fiát, Borris Goerkét vonta be a cégvezetésbe, aki édesapja halála után az egész vállalat irányítását átvette.
Ember. A civil szektort hagyta ott a forprofit szektor kedvéért. Szabó Zsolt azt mondja, bár sok különbség van, azért mindkettő a pénzről szól. „Boldogan dolgoztam egy egészségüggyel foglalkozó nemzetközi alapítványnál, orvosmenedzsment-projekteket segítettünk, know-how-t vittünk oda, ahol ezekre szükség volt, például legutoljára Romániában menedzseltünk koraszülöttprogramot. Egy korábbi munkahelyemen 150 értelmes, a hivatalos tananyag elsajátításánál többre vágyó középiskolásnak biztosítottunk hétvégi szakkollégiumi képzést – ez mára talán mélyebben gondolkodó felnőttekké tette őket. Nagyszerű érzés volt nap mint nap jót tenni, de a reklám is vonzott, így a felkínált állás elcsábított” – vallott lapunknak az ügyvezető, akinek körülbelül háromnegyed év kellett ahhoz, hogy idomuljon a céghez, a kihíváshoz.
„Még mindig folyamatosan tanulok, de az áttörés már megvolt” – idézi fel első sikerélményét Szabó Zsolt. Mivel már a stratégiaalkotás és az operatív működés mellett a kereskedelem nagy részét is ő viszi, az első üzletszerzést nevezi sikernek, áttörésnek. Igaza lehet, hiszen ez a biznisz nem kis volumenű, hanem többmilliós megrendelés volt, s ennek megköttetéséig több mint száz céggel tárgyalt az ügyvezető, akinek vezetői filozófiáját leginkább az „élni és élni hagyni” elv alapozza meg. Máig nem tudja, hogy bóknak vagy kritikának szánta-e az egyik kolléga, amikor azt mondta rá, hogy simulékony természet, mindenesetre számára a béke, a harmóniára törekvés alapérték, sem a magánéletben, sem a munkahelyen nem szereti a kiabálást. Önmagát alaposnak tartja, megfontoltnak, aki sokszor önfejű, de a döntési helyzetekben mindig meghallgat másokat. „A makacsságom arra vonatkozik, hogy ha kitaláltam valamit, akkor azt véghezviszem, és arra, hogy nem hagyok parlagon heverni kapcsolatokat” – fogalmaz. Ez utóbbira jó példa, hogy előfordult, vesztesként kerültek ki egy tenderből, ő mégis elhívta a potenciális megbízót egy kávéra, s a jóízű beszélgetésből később üzlet lett, sőt barátság is.
Szabó Zsolt nem menne multihoz dolgozni, szereti maga alakítani a cég működési folyamatait, s nem csak apró fogaskerék lenni egy szervezetben. A következő éveit is a Pont Reklámnál tervezi: „Amíg fejlődni lehet, kihívások adódnak, a tulajdonosokkal összhang van, bizalmat szavaznak, elfogadnak, elismernek, addig érdemes maradni, bizonyítani nekik és önmagamnak.”
Párjával két fiúgyermeket nevel, igyekszik sok időt velük tölteni, s ügyelni a munka és a magánélet egyensúlyára. Azt vallja, hogy a munka, a párkapcsolat és a nagy család hármasában legalább kettőnek rendben kell lennie. Ennek alapján Szabó Zsolt köszöni, jól van, olyannyira, hogy azért a barátaira, a cselgáncsra, a golfozásra is szakít időt.

Karrierjét a Transabakus nevű export-import cégnél kezdte, majd a Leonhard Weiss német építőipari vállalkozáshoz került, később több nemzetközi alapítvány vezetője volt. 2006 júliusától a Pont Reklám Kft. cégvezetője, 2008. februártól a társaság ügyvezetője. Élete párjával két fiúgyermeket nevel

Karrierjét a Transabakus nevű export-import cégnél kezdte, majd a Leonhard Weiss német építőipari vállalkozáshoz került, később több nemzetközi alapítvány vezetője volt. 2006 júliusától a Pont Reklám Kft. cégvezetője, 2008. februártól a társaság ügyvezetője. Élete párjával két fiúgyermeket nevel

-->