Jövőkép nagyban
Üzlet. Közel egy éve annak, hogy Simó Györgyöt teljesen új területtel bízták meg, azóta a Magyar Telekom jövőjét meghatározó fejlesztésekért felelős. „Hihetetlenül izgalmas terület, s mivel nincs kristálygömböm, marad a gondolkodás” – jellemzi az újabb kihívásokat. Örül annak is, hogy a feladat alkotó és nem végrehajtó típusú, bár tudja, így a felelőssége is nagyobb abban, hogy az erőforrásokkal gazdálkodva végül a helyes irányt választják-e.
Mint mondja, a mostani válsághelyzet sem hátráltatja. Egyelőre nem látják a jelét annak, hogy a fogyasztás ezen a piacon visszaesne, ami nem azt jelenti, hogy később nem következhet be. Szerinte vannak dolgok, amelyekre válsághelyzetben is költenek az emberek, a telefont és az internetet is idesorolja. Az általa vezetett üzletág létjogosultságát szerinte az indokolja, hogy a távközlés a következő években alapjaiban átalakul. A tartós növekedéshez már nem elegendő a hagyományos infrastruktúra-alapú gondolkodás, hiszen néhány éven belül az ország nagyobb részének már lesz valamilyen hálózati kapcsolata, így az ezekből származó bevétel jó esetben stagnál, vagy például a vezetékes telefonálás piacán egyenesen csökken. Többletjövedelmet hozó újabb területeket kell keresni, ezt az alkalmazás- vagy tartalomjellegű szolgáltatások jelenthetik, vivőeszközük pedig egyértelműen a képernyő lesz. Ebből már ma sem elég egy, a jövőben pedig legalább négyre lesz szükség.
A televíziózásnak mára már a harmadik generációja kopogtat, a műfaj interaktívvá válik. Az emberek rögzíteni tudják az adást, előre programozni a tévét, megváltozik a műsorszóró és a felhasználó viszonya. Más technológiák is közelítenek a televíziózás felé, idesorolható az internet és a mobil, mindkettő ugyancsak képernyős modellen alapszik. A tartalom ezek körül szerveződik újjá. A szakember azzal is tisztában van, hogy a tartalomért Magyarországon nem nagyon szeretnek fizetni az emberek, ezért ma még a domináns online üzleti modell a hirdetéseken alapul. Hozzáteszi: az egyetlen és jól jövedelmező kivétel a fizetős tartalmak piacán az IP-tévés videotéka, ebben hosszabb távon is nagy üzletet lát.
A televízióé, a számítógépé és a mobitelefoné mellett szerinte szükség lesz egy negyedik képernyőre is, ez a napi életvitelben játszik majd szerepet, beleértve az otthon azon eddig „képernyőmentes tereit”, ahol sokat tartózkodunk: a konyhát, a garázst vagy a sufnit. A kisegítő képernyő a háztartási eszközök, felügyeleti rendszerek menedzselésére lesz alkalmas. Fontos szerepe lehet a távgyógyászatban, az otthoni ápolásban is. Az évek során a mobiltelefon is nagyon intim társa lett az embernek, s ha ennyire bizalmi eszközünkké vált, komolyabb dolgokat is rá lehet bízni; idesorolja a mobilfizetést, a helyfüggő alkalmazásokat – utóbbiak sok hasznos információt nyújtanak a közlekedésben vagy az életmódkutatásban.
Ember. Nagyvállalati vezetőként sem akarja megtagadni egykori alternatív értelmiségi múltját. „Ezzel kapcsolatban rengeteg előítélettel szembesültem az elmúlt években. De az igazság az, hogy nem elrabolt a Telekom, hogy aztán janicsárt képezzenek belőlem, hanem örömmel választottam ezt a pályát, mert állandóan tanulni szeretek. Mint ahogy kalóz rádiósnak sem születtem, a Tilos Rádiónál is maga a feladat volt izgalmas, miközben érdekes és új barátokat szereztem” – sorolja. Örül annak is, hogy a legutóbbi váltással megint az intellektuális érdeklődésének – üzletfejlesztés, innováció, média – megfelelő dolgokkal foglalkozhat. Számára is nagy kihívás a munka és a magánélet egyensúlyának a megtalálása. Úgy véli, már kinőtt munkamániás korszakából. „Van két gyerekem, akikkel nagy élvezet foglalkozni, nem is gondoltam volna, hogy ennyire” – emeli ki ennek kapcsán életének másik nagy projektjét.
Magával is többet akar törődni; úgy tartja: negyven év fölött fizikailag is másképp működik az ember, több időt kell szánni sportra, kikapcsolódásra. Úgy kell dolgozni, ahogy az ismert német játékos, Franz Beckenbauer, aki – mint emlékeztet rá – nem rohangászott összevissza a pályán, hanem mindig akkor és ott volt, ahol a labda. Munkába biciklivel jár már egy ideje, nem azért, mert ma ez a menő, hanem mert ez is valamiféle mozgás, és egyszerűen jólesik. A kerékpározás ugyanakkor kompromisszumokkal is jár, mert nem mindig tud úgy öltözni, ahogy a munkahelyi illemkódex elvárja. Szerinte az emberek gyakran a vélt külsőségek rabjai. Hozzáteszi: ha egy adott napi feladat megkívánja, menedzseresen öltözik és kocsiba ül. Az a fontos számára, hogy friss legyen. A kollégáitól sem azt várja el, hogy öltönyben feszítsenek, hanem inkább okosak legyenek.
A jövő szerinte a kényelmesebben élhető világ felé halad. Húsz év múlva sokkal többen dolgoznak majd irodán kívülről. „Ha okosan használjuk ezeket a lehetőségeket, jelentős időt spórolhatunk meg magunknak, kivéve, ha az így felszabaduló időt nem megint csak a munkára fordítjuk. Az igazi művészet a jó időgazdálkodás, legyen szó cégvezetésről, családi vagy abszolút magánéletről. Fontos, hogy az embernek arra is jusson ideje, hogy átélje a sikereit” – húzza alá Simó György. VG
1997-ben végzett az ELTE szociológia szakán. Közel tíz évig dolgozott a média különböző területein. A Matáv csoport előtt
2008. január elsejétől a Magyar Telekom új üzleti területek és üzletfejlesztési üzletágának a vezetője. Házasságban él, két fia van. Nagy szenvedélye a vitorlázás.
Maga is versenyez a Magyar Telekom hajóján. Érdeklődik a kortárs festészet iránt. Tagja a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának
1997-ben végzett az ELTE szociológia szakán. Közel tíz évig dolgozott a média különböző területein. A Matáv csoport előtt
2008. január elsejétől a Magyar Telekom új üzleti területek és üzletfejlesztési üzletágának a vezetője. Házasságban él, két fia van. Nagy szenvedélye a vitorlázás.
Maga is versenyez a Magyar Telekom hajóján. Érdeklődik a kortárs festészet iránt. Tagja a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának
-->
