Lassan lassul a bérlői piac

Míg Nyugat-Európa több fontos pénzügyi központja megszenvedte a hitelválságot, addig a német, valamint néhány közép- és kelet-európai piacon – kiváltképp Moszkvában – nem mutatkoznak a lassulás jelei – derül ki a DTZ European Leasing Markets című őszi elemzéséből. „Míg néhány bérlői piac erősen megsérült, máshol még nem volt érezhető a válság hatása” – mondta Paul Sanderson, a DTZ EMEA-piackutatási (Európa, Közel-Kelet és Ázsia) vezetője.

Németország öt legnagyobb piacán (Berlin, Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg és München) nagyon jól indult az idei év: ezekben a városokban az első fél évben összesen 1,3 millió négyzetmétert adtak bérbe, ez az elmúlt hat esztendő legjobb féléves teljesítménye.

A közép- és a kelet-európai piacokat mindeddig szintén érintetlenül hagyta a hitelpiaci válság. A bérbeadási tevékenység egyre nagyobb teret nyert, különösen Moszkvában, ahol 800 ezer m2 területet adtak bérbe az első fél évben. Az erőteljes kereslet és az alacsony üresedési ráta eredményeként a 2008 márciusát megelőző évben 106 százalékkal, havi 111 euróra nőttek a prémium ingatlanok négyzetméterenkénti bérleti díjai. Ezzel az adattal Moszkva a második legdrágább helyszín lett Európában a londoni West End után.

Az európai bérlői piacok továbbra is érzékenyek lesznek az Egyesült Államokból indult válság lehetséges utóhatásaira. A teljes európai gazdaságot vizsgálva viszont elmondható, hogy néhány kivétellel – ilyen Nagy-Britannia, Írország és Spanyolország – rugalmasan reagál a globális visszaesésre.

A DTZ tanulmánya rámutat arra, hogy a bérlők sok kihívással szembesülnek: a költségcsökkentés szükségessége és a nyugati országokban a minőségi belvárosi irodaterületek hiányának együttes hatása arra készteti a cégeket, hogy újragondolják a méretre és elhelyezkedésre vonatkozó igényeiket. Egyre többen „rendezik át” bérleményeiket, hogy elérjék az optimális kihasználtságot.

Az alacsony kínálat és a magas bérleti díjak hatására a bérlők fokozottan keresik az alternatív helyszíneket – ilyen Párizsban a La Défense és a Western Crescent, vagy Londonban a City –, hogy alacsonyabb áron nagyobb egybefüggő területeket bérelhessenek. Szakértők utalnak rá: Budapesten is megfigyelhető, hogy kezdenek kialakulni alternatív alpiacok (lásd felsorolásunkat), és már nem csupán a belvárosról vagy a dinamikusan fejlődő Váci úti folyosóról lehet beszélni.

A kiskereskedelmi szektorban egyértelműen a bevásárlóközpontok dominálnak a kereskedelmi láncok expanziós tervében. Ennek megfelelően továbbra is jelentős fejlesztések vannak folyamatban, különösen a kevésbé érett kelet-közép-európai piacokon. Néhány jelentős európai piacon a bevásárlóközpontok harmadik generációjának a létrejötte figyelhető meg, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a kifinomult kivitelezésre és a fenntarthatóságra. Jó példa erre a MIRA komplexum Münchenben. Mivel rengeteg fejlesztés van folyamatban, és a határokon átnyúló tevékenység is egyre erősödik, továbbra is heves lesz a verseny. Ezért a bérlőknek igencsak megfontoltan kell meghozniuk expanziós döntéseiket.

Üllői út

Könyves Kálmán körút

Soroksári út

Buda

Budafoki út

Szerémi út

Észak-Buda

Agglomeráció

Budaörs

Biatorbágy

Csepel-sziget

Üllői út

Könyves Kálmán körút

Soroksári út

Buda

Budafoki út

Szerémi út

Észak-Buda

Agglomeráció

Budaörs

Biatorbágy

Csepel-sziget-->