Távfűtési költségelosztók – Igazságtalanok, de nincs jobb

Linder György és szerzőtársa, Linder Bálint a Magyar Narancsban "Dana, dana donn, ki az ablakon" címmel írt publicisztikájában kritizálja az Öko-program működését.

Linder György épületgépész szerint az Öko- és Öko Plusz programok egyik sarkalatos pontja, hogy a távfűtés lakások minden radiátorát egyéni hőmérséklet mérővel szerelik fel, majd az általuk rögzített adatok alapján fizetik a díjat. A szerző úgy véli: ez a módszer alapvetően igazságtalan, mert a lakások a környezeti tényezők és egyebek miatt nem annyi hőhöz jutnak, amennyi adott ingatlan radiátorain mérhető.

Az alapállítások tekintetében a szerzőknek igazuk van – jelentette ki Balog Róbert, a Főtáv Zrt. szóvivője. A cikk azonban a tényeknek csak egy részét foglalja magába, megfeledkezik például arról, hogy az Öko-programok esetében az egyéni költségelosztók használata nem kötelező. Balog Róbert elmondta: a tapasztalat azt mutatja, hogy a költségmegosztókra szükség van, ha a ház takarékoskodni szeretne.

Ha ugyanis mindenki a lakás alapterülete után fizeti ki a hődíjat, senki nem szánja rá magát arra, hogy lejjebb csavarja a fűtést. A szóvivő szerint mindez azt jelenti, hogy bár a költségelosztók használata nem teljesen igazságos, ennél jobb megoldás ebben az árfekvésben nincs.

Persze, fel lehet szerelni a lakásokat egyéni mérővel ellátott hőközpontokkal, ennek ára azonban lakásonként mintegy 600 ezer forint (szemben a hagyományos költségelosztókkal, amelyek ingatlanonként százezres nagyságrendben üzembe helyezhetőek).

A cikk másik állítása, hogy nem lehet tudni, milyen költségelemekből áll össze a Főtáv Zrt. által kiszabott alapdíj. Balog Róbert leszögezte: az alapdíj minden olyan költségelemet tartalmaz, amely nem kapcsolódik közvetlenül az energiavásárláshoz. A díj egy képlet alapján alakul ki, a részleteket pedig a Főtáv és a fővárosi önkormányzat közötti együttműködési megállapodás tartalmazza. A szóvivő hangsúlyozta, hogy ez a dokumentum nem titkos, azt szívesen az újságírók rendelkezésére bocsájtja.

A szerzők kijelentik, hogy a távfűtésért éppen annyival fizetünk többet, mint amennyit a Főtáv alapdíjként felszámol (35 százalék). Balog Róbert szerint ugyanakkor a számítás téves, mert nem veszi figyelembe a hőt előállító eszközök bekerülési és fenntartási költségeit, amelyeket minden gázfűtéses lakásnak állnia kell. Ha ezt is beleszámítjuk, a távfűtés nem 35, hanem csak 20 százalékkal drágább, mint az egyéni gázfűtés.

Az árkülönbség oka – mondja a szóvivő – hogy a Főtáv ugyanolyan áron vásárolja a távfűtéshez használt gázt, mint a lakossági fogyasztók. Viszont a gázszolgáltatókkal ellentétben a Főtáv gyakorlatilag a lakásokig tartó szervizszolgáltatást is nyújt, ezt is tekintetbe kell venni az árkülönbség elbírálásakor.

Ha elfogadjuk, hogy a költségelosztók használata ebben a helyzetben mégis szükséges, a következő probléma az eszközök által mért mennyiségek elosztása és a tényleges fűtési költségek kiszámítása. A Magyar Narancs szerzője szerint az igazságosként hirdetett rendszer valójában igazságtalan.

Ha javítani akarunk a helyzeten, törvényi szabályozást kellene bevezetni a költségelosztók tekintetében – jelentette ki Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke. Mint mondta, ma szinte mindenhol a gyártók vagy cégek tanácsa alapján, "találomra" döntik el, hogyan számolják ki a fűtési költségeket. Az egyik fő kérdés, hogy a társasházi hőközpontban mért összes hőnek mekkora hányadát osztják el a hőmennyiségmérők alapján. Farkas Tamás azt javasolja, 60-70 százalék legyen az elosztott hőmennyiség. A fennmaradó 30-40 százalékot fix paraméter, azaz a lakások alapterülete vagy a légköbméterben mért térfogat szerint osztják szét.

Azonban a hőmennyiségmérések szerinti szétosztás sem elegendő. A szakértő szerint még két tényezőt be kell kalkulálni: az adott lakás fekvését, szigetelési paramétereit, valamint a lakáson belüli esetleges korszerűsítéseket. Az északi fekvésű vagy egyéb hátrányt szenvedő lakások fűtésköltségét kompenzálni kell és Farkas szerint támogatást kell adni azoknak a tulajdonosoknak, akik már tettek lépéseket a saját ingatlanuk szigetelése érdekében. Farkas Tamás úgy tudja, minden fél igényli a terület jogi szabályozását, de konkrét tervezet tudomása szerint eddig nem készült el.

"Ebből a büdös életben nem lesz jogszabály" – reagált velősen Szanyi Tibor a költségelosztással kapcsolatos kérdésben. Az MSZP képviselője szerint a korszerűsítési programok keretében nem a költségelosztást, hanem az egyéni hőmennyiségmérést támogatják. Szanyi Tibor szerint optimális esetben a lakók a teljes hőmennyiség 90 százalékát fizetik a fix paraméterek alapján fizetik és csak 10 százalékot osztanak el a mérők szerint. A képviselő leszögezte: a lakóközösség felelőssége, hogy eldöntse, milyen számítási módszert alkalmaz.

A nem tisztázott műszaki körülmények között működő társasházak (ilyenek a lakótelepek is) gépészmérnök segítségét kérhetik a ház szigetelési problémáinak megoldásában. Ha viszont ezt nem teszik meg és a 10 százaléknál nagyobb arányú hőt osztanak el, számíthatnak vitákra – véli a képviselő.