Előtérben a második generáció
A világgazdasági válság és a környezetvédelmi szempontok átmeneti háttérbe szorulása dacára a bioüzemanyag-termelés felfutása várható a következő években – áll a Political Capital és a Green Capital környezetpolitikai tanácsadó intézetének közös elemzésében. A tanulmány szerint a válság egyik hatásaként az várható, hogy a környezetvédelmi szempontok helyett világszerte az energiaellátás-biztonságiak kerülnek előtérbe. Ez azokban az országokban, amelyeknek jelentős a bioüzemanyag-termelő potenciáljuk, a gyártás ismételt fellendüléséhez vezethet. Jelenleg ugyanis elsősorban a bioüzemanyagról mint energiaforrásról feltételezhető, hogy rövid távon részben helyettesítheti a fosszilis üzemanyagokat a közlekedésben és a termelésben.
Az olajáraknak az utóbbi hónapokban tapasztalható, a válsággal összefüggő drasztikus visszaesése átmenetileg minden alternatív energiaforrás versenyképességét csökkenti, kutatásait lelassíthat-ja Az azonban gátat vethet, ha – mint az például Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban látszik – az állam az autógyárak megmentésére fordított összegekért környezetbarát fejlesztéseket vár el a cégektől. Magyarországon a bioüzemanyag termelése jelentős gazdasági növekedési potenciállal kecsegtet, a nemzetközi körülmények alapján ugyanis valószínűsíthető, hogy az élelmiszer-alapanyagokból készült bioüzemanyagok továbbra is meghatározók lesznek az alternatív üzemanyagok között – áll a tanulmányban. Az utóbbi időszakban ráadásul zuhant az élelmiszerek ára, Magyarország adottságai pedig kifejezetten kedveznek a bioüzemanyag-előállításnak.
Ezzel együtt a tanulmány szerint sem érdemes az első generációs (tehát élelmiszer-alapanyagként is használható) bioüzemanyagokat klímavédelmi, gazdasági vagy energiapolitikai megfontolások alapján a hazai energiastratégia középpontjába helyezni és támogatni. Ugyanis a hazai bioetanol csak addig hasznos a nemzetgazdaságnak, amíg a terményfelesleget használja fel. Ezért helyette a „fenntartható”, második generációs bioüzemanyag-gyártást kellene állami eszközökkel támogatni, mert ez esetben növényi maradványokból, cellulózból készül a bioüzemanyag, hosszabb távon is költséghatékonyan és nagy mennyiségben.
Magyarország az EU fő kukoricatermelője Franciaország és Olaszország után, ám a termésmennyiség évről évre oly mértékben változik, hogy a beruházók többségét elriasztja a fejlesztéstől – mondta Héjj Demeter. A Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke egy a Pursuit Dynamics Plc. és a One on One Kommunikáció által szervezett kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: a bioetanol-termelésben rejlő hazai lehetőségek kiaknázásához egységes, átgondolt kormányzati stratégiára lenne szükség, máskülönben az EU bioüzemanyag-politikájának Magyarország helyett Románia és Ukrajna lesz a fő haszonélvezője. NIG
