Hivatalos: megszűnnek Magyarországon a vármegyék – a Tisza-kormány átalakítja a teljes rendszert
Magyar Péter hétfő kora este a kormányülést követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Tisza-kormány megszünteti a vármegyéket.
A kormányfő némiképp váratlanul közölte ezt egy újságírói kérdésre, ami alapvetően a kormányhivatalok és a főispánok jövőjét firtatta.
Egészen pontosan úgy szólt, hogy miután a főispánok mandátuma megszűnt, mikor nevezik ki az utódjaikat és pontosan mi lesz a funkciójuk, illetve hogy ők politikai kinevezettek maradnak-e.
Vármegye: megszűnnek Magyarországon, a Tisza-kormány átalakítja a teljes rendszert
Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a Tisza-kormány alapvetően szakítani szeretne ezzel az egész rendszerrel.
- Rövidtávon, a jelenlegi jogszabályi környezetben nem politikai kinevezettekkel pótolják a főispánokat, hanem közigazgatási vezetőket választanak ki, "lehetőleg transzparens módon".
- Középtávon pedig átalakítják a teljes rendszert, beleértve a kormányhivatalokat is.
Ezen a ponton ismertette, hogy
megszűnik a vármegye.
Azt is közölte, hogy a kormányhivataloktól több hatáskört is elvesznek, újra lesznek önálló hatáskörű "szakszervek", ami pedig marad, az szakmai munka lesz, nem politikai befolyás alatt fog állni.
A Tisza-kormány bejelentése erősen benne volt a levegőben. Néhány hete a Pest vármegyei főispán beszélt arról a Világazdaságnak, hogy totális reform készül a kormányhivataloknál.
Tarnai Richárd már május elején jelezte, hogy két forgatókönyv lehetséges a magyar államigazgatás, azaz a kormányhivatalok és a kormányablakok jövője kapcsán, a jelek pedig baljósak. Tarnai Richárd mandátuma – ahogy a többi főispáné is – az új országgyűlés megalakulásával szűnt meg.
A jelenlegi kormányhivatali struktúra még 2011 januárjában jött létre, akkor indultak el az első kormányablakok. Ezzel az egész országban egységes ügyfélszolgálati rendszer jött létre: Nyíregyházától Sopronig bárki bárhol intézheti az ügyét, nincs helyhez kötöttség. Minden államigazgatási feladat elérhető, ez közel 2900 különböző ügyet jelent.
„Nem ismert, kineveznek-e új főispánokat. Csak a sajtóhírekre tudunk támaszkodni. A leendő miniszterelnök maliciózus megjegyzéseket tett a főispánokra, elfelejtve azt, hogy még Szent István hozta létre az intézményt, amely – a kommunizmus pár évtizedét leszámítva – mintegy ezer éven keresztül működött” – fogalmazott akkor.
Immáron tehát eldőlt, hogy új a főispáni rendszer a jelenlegi formájában nem marad meg. Tarnai Richárd szerint a legnagyobb probléma, hogy senki nem keresi a területi közigazgatásban dolgozó kollégákat és ez bizonytalanságot gerjeszt. A területi közigazgatás jövőjéről alig esik szó, ezért egymást érik a kérdőjelek. Két lehetőség van:
- vagy ez a struktúra marad, amely 2011 óta működik, és semmiféle szakmai kritika nem érte az elmúlt 16 évben egyik politikai oldalról sem,
- vagy pedig visszaáll a 2010 előtti, dekoncentrált szervek struktúrája, amikor kétszer annyian dolgoztak az államigazgatásban, mint most.
A főispán szerint az, hogy a mostani kormányhivatalra/kormányablakra épülő szisztémát nem érte kifogás, nagyon fontos szempont, ezért lenne érdemes megtartani. „Bölcsen tenné az új kormány, ha szabad tanácsot adnom, ha továbbvinné, és akkor az ügyfelek továbbra is el tudják intézni az ügyeiket gyorsan, kötöttség nélkül.”
A jelek szerint Magyar Péter nem fogadta meg ezt a javaslatot és inkább a régi-új rendszer kiépítésébe kezd bele.
Megszűnhetnek a kormányhivatalok és a kormányablakok: teljesen átalakíthatja az ügyintézést a Tisza-kormány – figyelmeztetést adott ki a főispán
Nem ismert, kineveznek-e új főispánokat, korábban Magyar Péter inkább negatívan nyilatkozott róluk. Az átadás-átvétel a kormányhivatalokban ezekben az órákban zajlik. A jelek abba az irányába mutatnak, hogy a 2010 előtti ügyintézés éled újra, ami sokkal drágább és lassabb.
