Ebből komoly balhé lehet Kína és Oroszország között: rendkívül rosszkor jött Putyinnak, hogy „eltévedt” egy orosz drón – telibe talált egy kínai hajót
Az orosz hadsereg egy kínai tulajdonú, kínai személyzettel működő kereskedelmi hajót támadott meg egy kamikaze drónnal Odessza közelében. A Kreml éppen a következő napokban készül Vlagyimir Putyin kínai látogatására, melynek hivatalos célja a kétoldalú kapcsolatok és a stratégiai együttműködés erősítése lenne. Az orosz dróntámadás ezért rendkívül kellemetlen helyzetet teremthet Moszkvának.
Az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk szerint az oroszok egy Shahed típusú drónnal támadták meg a KSL DEYANG nevű szárazáru-szállító hajót, mely bár a Marshall-szigetek zászlaja alatt közlekedik, de kínai tulajdonban van, fedélzetén pedig kínai állampolgárokból álló személyzet tartózkodott. Az ukrán kikötői hatóságok szerint
a támadás során összesen két civil hajó sérült meg, melyek az ukrán tengeri exportfolyosón keresztül tartottak Nagy-Odessza kikötői felé.
A másik érintett hajó Bissau-Guinea zászlaja alatt közlekedett. Mindkét hajón kisebb tüzek keletkeztek, melyeket a személyzet saját erőből eloltott, sérültekről egyelőre nem érkezett hír. Az ukránok szerint Moszkva ezzel ismét azt demonstrálja, hogy a fekete-tengeri támadások már nemcsak Ukrajnát veszélyeztetik, hanem más országok kereskedelmi érdekeit és állampolgárait is.
Oroszország egyelőre nem kommentálta a támadást, így ne lehet tudni, hogy tudatos vagy véletlen akció volt-e.
A Shahed drónok iráni fejlesztésű, olcsón gyártható, nagy hatótávolságú kamikaze drónok, melyeket Oroszország az ukrajnai háborúban tömegesen kezdett alkalmazni infrastruktúra és városok elleni támadásokra. Az elmúlt hónapokban szinte napi rendszerességgel vetették be őket ukrán energetikai létesítmények, kikötők és légvédelmi célpontok ellen, miközben Irán és a hozzá köthető fegyveres csoportok a Közel-Keleten is használták őket amerikai és izraeli érdekeltségek ellen. A drónok egyik legnagyobb előnye, hogy viszonylag olcsók, ugyanakkor nagy számban indítva képesek túlterhelni a légvédelmi rendszereket. Az orosz-ukrán háborúban különösen hírhedtté váltak az éjszakai rajtaütések során, amikor egyszerre több tucat Shahed drónt indítanak ukrán városok és kikötők irányába.
Nem a mostani volt az első eset
A támadás azért is érdekes, mert az elmúlt hónapokban Kína igyekezett egyensúlyozni a konfliktusban: hivatalosan semleges álláspontot képvisel, ugyanakkor gazdaságilag és diplomáciailag egyre szorosabb kapcsolatot épített ki Moszkvával. Egy kínai személyzettel közlekedő hajó elleni orosz támadás ezért minimum kellemetlen magyarázkodást eredményezhet a két ország között.
A Fekete-tengeren ráadásul egyre nagyobb a feszültség a kereskedelmi hajózás körül. Oroszország az elmúlt hónapokban többször támadott ukrán kikötőket és civil teherszállító hajókat.
Április végén például az odesszai kikötő infrastruktúráját érte találat, mely során olajtárolók és rakodóberendezések is megsérültek.
Néhány héttel korábban pedig a LADY MARIS nevű külföldi hajót támadták meg, mely ukrán kukorica rakodására tartott Csernomorszk kikötőjébe.
A fekete-tengeri exportfolyosó működése kulcsfontosságú Ukrajna számára, mivel ezen keresztül zajlik az ország mezőgazdasági exportjának jelentős része. Az ukrán gabona- és nyersanyagszállítások biztonsága nemcsak Kijev gazdasága miatt fontos, hanem a globális élelmiszerpiac szempontjából is, különösen Afrikában és a Közel-Keleten.
A Kreml már bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin május 19–20-án Pekingbe utazik, közvetlenül Donald Trump amerikai elnök kínai látogatása után. Moszkva hivatalosan a kétoldalú kapcsolatok mélyítéséről és stratégiai koordinációról beszél, ugyanakkor elemzők szerint Oroszország most próbálja kihasználni a Washington és Peking közötti növekvő feszültségeket.
