Gabonapiaci hitelválság
Hitelszűke miatt nem tudják megvásárolni a német gabonát a terménykereskedők, miközben a raktárak annyira üresen állnak, hogy a tartalékok alig két hónapra elegendők – közölte a DPA hírügynökséggel Gerd Sonnleitner, a német gazdaszövetség (DBV) elnöke. Sonnleitner szerint annak ellenére, hogy a 2008-as termés elegendő az igények kielégítésére, a gabonakereskedelem nagy hitelfüggősége világszerte zavarokat okoz az ellátásban. A helyzetet tovább súlyosbíthatja 2009-ben, hogy a gazdálkodók a forráshiány miatt várhatóan kevesebb műtrágya felhasználása mellett kisebb területen fognak vetni, és ez kevesebb terméshez vezethet.
A nagy hazai gabonakereskedő cégek még a nemzetközi pénzügyi válság kirobbanása előtt engedélyeztették hitelkereteiket a bankokkal, így nálunk e szempontból egyelőre nem lehetnének felvásárlási nehézségek – mondta Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke. Ugyanakkor továbbra is pang a gabonapiac, mert a termelők (árutulajdonosok) a jobb árak reményében kivárnak az eladásokkal. A gondot változatlanul az okozza, hogy a búza tonnánkénti ára 32-35 ezer forintra, a kukoricáé 18-20 ezerre zuhant az egy évvel korábbi 50-60 ezerről. A gazdálkodók a jövő év első hónapjaiban árnövekedést várnak, ezért továbbra is őrzik óriási készleteiket: a felmérések szerint kukoricából 5-5,5 millió, búzából 3 millió tonna exportárualap van a tárolókban.
Egyértelműnek tűnik, hogy a más befektetési területekről kiszorult és az árupiacokon megjelent spekulációs tőke tartja alacsonyan a nemzetközi (közvetve pedig a hazai) gabonaárakat – véli Lakatos Zoltán. Ezért szerinte kiszámíthatatlan, milyen események jellemzik majd a jövő év első felében a gabonapiacot. Más elemzők úgy vélik, hogy a világ gabonatermelésének növekedése is jelentős árcsökkentő tényező lehet, bár a bioüzemanyag-termelés felfutása apaszthatja a készleteket. (Emellett – például a magyar kukorica esetében – a Duna alacsony vízszintje is nehezíti a kereskedelmet). A Világbank mindenesetre akár 28 százalékos gabonaár-csökkenést is lehetségesnek tart 2009-ben.
A hazai gabonatermelők eddig az ősszel visszafogott műtrágyakiadásokból és a napraforgó-értékesítések utáni bevételekből finanszírozták eladatlan gabonakészleteiket, de jövőre ismét pénzzavarba kerülhetnek. A bankok ugyanis – közölte a szövetség elnöke – csökkenthetik az eddig folyósított hitelmennyiséget, ezért a gazdálkodók eladási kényszerbe kerülhetnek (továbbá a finanszírozási válság elérheti a malomipart is). Emiatt nagy mennyiségű gabona jelenhet meg a piacon és ez – a várt drágulás helyett – további árzuhanást okozhat. Így tovább nőhet a feszültség a hazai piacon. Az árkrízis következménye, hogy a tavalyi 1,1 millió hektárról 7-10 százalékkal csökkent az ősszel a búza vetésterülete. Még nagyobb a bizonytalanság a tavaszi vetésű kukoricánál, amelynél szintén visszaesés jöhet a nyomott árak miatt. HL–JK
Orosz gabonapiaci megoldások
A globális válság és a gabonaárak esése az amúgy rekordnagyságú, 112,5 millió tonnás termést betakarító orosz gazdákat is súlyosan érinti. A moszkvai vezetés eddig 440 millió dollárnyi állami támogatást költött a készletek piaci ár feletti felvásárlására, és további 660 millió dollárnyi intervenciót helyezett kilátásba.A felvásárolt készletek jelentős részét exportra szánná az orosz vezetés, ezt szintén nehezítheti a hitelszűke.
A felvásárolt készletek jelentős részét exportra szánná az orosz vezetés, ezt szintén nehezítheti a hitelszűke.-->
