Hétezer megawatt kell még

A villamosenergia-termelés hatékonyságának javítása az új erőművi blokkok építésének egyik fő célja – hangsúlyozta a tegnapi Encon- energiakonferencián Stróbl Alajos, az ETV-Erőterv Zrt. főmérnöke. Elhangzott: tavaly a hazai nagyerőművek az energiahordozónak csak átlagosan 51,1 százalékát hasznosították. A listavezető a paksi atomerőmű volt 86,4 százalékkal, utána a mátrai, a debreceni és az oroszlányi létesítmény következett. A sort 0,2 százalékkal a tartalék gázturbinák zárják, de a tiszapalkonyai erőmű is csak 18,5, illetve az ajkai is csupán 19,4 százalékos.

A hatásfok átlagos növekedése nagyban függ attól, milyen tüzelőanyagot használ majd az a mintegy 7000 megawattnyi erőművi kapacitás, amelyre az országnak hoszszú távon, azaz 2025-ig szüksége lesz. E téren sok múlik a vállalati szándékokon – igen aktív a gázos, az atomos, a szenes és a megújuló lobbi is –, de a politikai akaraton is. A majdani energiahordozói mix összetétele még többesélyes, de nyilván kerülni kell az egyoldalúságot annak kockázatai miatt, és – például költségmegfontolásból – korlátai vannak a jól kiegyensúlyozott tüzelőanyag-portfóliónak is. Nagy bizonytalanságot rejt az is, valójában mikor állnak le az elöregedő blokkok. Legtöbbjüket 25 évre tervezik és 40 évig használják. A hazai erőművek 51 százaléka több mint 25 éve épült, sőt, a nagyerőművek 8,7 százaléka 41 évnél is idősebb.

A gázüzeműeknél a fő nehézség a gáz hosszú távra való biztonságos lekötése – mutatott rá Stróbl Alajos. Ugyanakkor a kombinált ciklusú egységek telepítésével 67 százalékkal is nőhet a gázfelhasználás hatásfoka. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben a növekvő igények mellett sem lesz szüksége az országnak több gázra, mint most. Miközben tehát tavaly 150 petajoule gázból 15 terawattóra áram keletkezett 36 százalékos hatásfok mellett, ugyanennyi gázból 2025-ben 25 terawattóra hozható ki, 60 százalékkal. A fenti 67 százalékos hatásfokhoz viszont legalább 6000 megawattnyi földgáztüzelésű blokk kell, ez pedig jelentős mértékű aránytalanságot jelentene az energiahordozó összetételében.

Főként környezetvédelmi korlátja van a várhatóan növekvő szénfelhasználásnak. Az erőművek alapulhatnak a hazai lignitre, a barnaszénre és az importált feketeszénre. Ám gond lehet az optimális blokknagyság is. A lignittüzelés 2005-ben 30 százalékos hatásfoka 2025-re 42-re növelhető, de ehhez legalább 1000 megawattnyi lignitblokk kell.

A harmadik fő tüzelőféleség, a hasadóanyag nélkül várhatóan hosszabb távon nem elégíthető ki az ország áramigénye. Meg kell hosszabbítani a paksi atomerőmű élettartamát, sőt, új blokkok is kellenek.

A megújulókon belül a vízenergia felhasználásának érdemi növelésére nem számíthatunk. A begyűjtött hulladékok mennyisége ugyan növelhető, de csodát nem ígér. Viszont hiba lenne továbbra is kizárólag áramtermelésre használni a megújulókat. Földhővel például a fűtésben ki lehetne váltani a földgázt. Olajtüzelésű egységet nyilván csak tartaléknak érdemes létesíteni. Lépni kellene az energiatárolás megoldásában is, ennek egyik eszköze a szintén csak drágán létesíthető tározós erőmű.

A közelmúltban több gáztüzelésű erőművi beruházás is megindult, önerőből, hitelből, támogatásból. Átadásuk a tervek szerint 2010–15 között várható, az összesen 17 blokk együtt 6236 MW beépített kapacitást képvisel. VG

Ám tudatta, hogy november 7-i közgyűlése szerint kiemelt feladata az áramellátás teljes vertikumában való terjeszkedés, főként az áramkereskedelemben, azon belül is belföldön.

Ám tudatta, hogy november 7-i közgyűlése szerint kiemelt feladata az áramellátás teljes vertikumában való terjeszkedés, főként az áramkereskedelemben, azon belül is belföldön.

-->