Jövőre is megéri a cafeteria
Egy átlagos magyar munkavállaló fizetésének minden ötödik forintját valamilyen béren kívüli juttatás formájában viszi haza. Az ilyen juttatások, más néven a cafeteria-rendszerek térhódításával az utóbbi években már nemcsak a nagyvállalatok, hanem a közép- és kisvállalkozások is igyekeznek kihasználni az adómentesség előnyét. Amennyiben ugyanis a cég odafigyel a különböző limitek és feltételek betartására, tízezer forintnyi fizetésemelés esetén – kétszázezer forintos bruttó bérrel számolva – a béren kívüli juttatások használatával 2850 forintnyi adót és járulékot spórolhat meg a vállalkozás, miközben a munkavállaló 4700 helyett 9600 forintot kap kézhez keresete növekedéséből. Nem véletlen, hogy a Hay Group nyári felmérése szerint a vállalatok közel kétharmadánál működik cafeteria-rendszer, szemben a tavalyi 49 százalékkal, jövőre pedig már a cégek 80 százaléka kíván élni a kedvező lehetőséggel – legalábbis a válaszadók reményei szerint. Hasonló arányokat, bár kissé más adatokat mutat az Accor Services legutóbbi kutatása, amely szerint a cafeteria-rendszert alkalmazó cégek aránya a 2006-os 26-ról 2008-ra 58 százalékra nőtt.
Így már az sem meglepő, hogy heves vitát kavart a kormány azon szándéka, hogy az adómentes béren kívüli juttatásokra 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást vetnének ki. A célkitűzés végül meg is bukott, vagyis ez a szigorítás nem veheti elejét a béren kívüli juttatások további népszerűség-növekedésének. Sőt, a kormányzati adócsomagból az derül ki, 2009-től megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása, így a vezetők erre szánt kerete is megnőhet, holott most sem kevés: 300 ezer forint/év. Jelenleg még 400 ezer forint a maximális keret. Az adómentes juttatások között a legnépszerűbb az étkezési hozzájárulás, a cégek ugyanakkor segíthetik a dolgozókat az idős éveikre szóló megtakarítások felhalmozásában is: a munkáltató önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett hozzájárulása havi 34 500 forintig adómentes. Lehetőség van a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak kiegészítésére is. Szintén az időskorhoz kapcsolódó kedvezmény, hogy a dolgozó nyugdíjazásakor adott egyszeri ajándék 15 ezer forintos értékig adómentes.
Évente maximum háromszor adható adómentesen csekély értékű ajándék, amelynek értéke nem lehet magasabb a havi minimálbér egytizedénél, az idén tehát a limit 6900 forint. Jelentősebb tétel lehet az, ha a munkáltató vissza nem térítendő támogatást biztosít a dolgozó lakáshoz jutásának elősegítésére. Igaz, igen szigorú feltételekkel kell számolni: a támogatás csak pénzintézeten keresztül adható, és értéke nem lehet magasabb a vételár vagy az építési költség 30 százalékánál. További korlátozás, hogy az összeg négyévente maximum egymillió forint lehet, a támogatott lakás mérete pedig nem lehet nagyobb, mint a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény.
