Nem fizetünk agrárbüntetést
„Nullaszázalékos átalánykorrekciót” kért az FVM delegációja a múlt heti brüsszeli egyeztető bizottsági meghallgatáson az Európai Bizottság (EB) és Magyarország között nyáron kirobbant agrárvitában – közölte Forgács Barnabás, a tárca szakállamtitkára. Mint ismert, az EB 9 milliárdos büntetést helyezett kilátásba, mert hibákat talált a területalapú támogatások kifizetéséhez szükséges mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (mepar) 2004– 2005-ös működésében és az úgynevezett helyes mezőgazdasági gyakorlat betartásában. A bizottság a 9 milliárdos összeget 5 százalékos átalánykorrekcióval állapította meg, mégpedig a két kifogásolt évben kiutalt, 90-90 milliárdos területalapú támogatás alapján. Így egy-egy évre 4,5-4,5 milliárd forintos szankciót határozott meg.
Az uniós szakértőkből létrehozott egyeztető bizottság összehívására azért volt szükség, mert Magyarország nem fogadta el a bizottsági érvelést. Forgács Barnabás elmondta: az agrártárca a múlt heti meghallgatáson is ragaszkodott ahhoz, hogy a hazai szabályozás mindenben megfelelt az uniós követelményeknek. Az egyeztető testület e hét péntekén adja át javaslatait az Európai Bizottságnak, amely – ezt mérlegelve – várhatóan január elejéig dönt az ügyben. Ha az EB a kilátásba helyezett büntetést nem vonja vissza, Magyarország az Európai Bírósághoz fordul – mondta a szakállamtitkár.
Az ügy hátterében egyrészt az áll, hogy Brüsszel vitatja a magyar mepar úgynevezett fizikaiblokk-rendszerét, amely esetenként meglehetősen nagy (akár 300 hektáros) területeket tartalmaz. E blokkoknak – eltérően más tagországok egyéni gazdablokkjaitól – sok tulajdonosuk van, elsősorban a kiméretlen, osztatlan közös földek miatt. Brüsszel szerint a fizikai blokkokon belül nem lehet egyértelműen elkülöníteni, mely földek után folyósítható és melyek után nem jár uniós támogatás. Emellett a bizottság kifogásolja, hogy a magyar rendszer nem követelte meg a gazdálkodóktól az uniós támogatások feltételéül szabott helyes mezőgazdasági gyakorlat betartását. Korábban a hazai jogszabályok tizenhat kritériumot tartalmaztak, de ezek száma 2004-től háromra apadt.
Alapvetően értelmezési kérdésekről van szó, mivel az uniós jogszabályok nem egyértelműek – mondta Forgács Barnabás. Ezt támasztja alá az is, hogy az EU-előírások betartása egyes régi tagoszágokban is gondokat okoz. A magyar álláspont szerint Brüsz-szel keretfeltételeket alakított ki, amelyekhez a tagállamok nemzeti sajátosságaik figyelembevételével igazodhatnak. Ez történt a meparnál, ahol Magyarország egyébként is igyekezett minimálisra szorítani a nagy fizikai blokkok arányát. Ezek száma körülbelül ezer volt a 200 ezer hazai blokkból, és az FVM azóta is igyekszik csökkenteni a méretüket. Az FVM véleménye hasonló a helyes mezőgazdasági gyakorlattal kapcsolatban is, mivel a tárca megítélése szerint a három hazai előírás megfelelt az uniós keretszabályoknak.
Magyarország azért is kéri a nullaszázalékos átalánykorrekciót, mert egy korábbi EU-iránymutatás lehetőséget nyújt erre – húzta alá Forgács Barnabás. A rendelkezés megállapítja, hogy nullaszázalékos korrekció alkalmazható, ha a vita kifejezetten jogszabály-értelmezésből adódik. Elképzelhető azonban, hogy végül mégis az Európai Bíróságnak kell döntenie, ha egyik fél sem enged az ügyben – vélik ágazati szakértők.
