Olcsóbb áram, drága rendszer

Január 1-jétől az MVM Trade Zrt.-nek a korábbi határozatban rögzítetthez képest 7,6 százalékkal alacsonyabb induló átlagáron kell adnia a villamos energiát azoknak a területi áramszolgáltatóknak, amelyek egyetemes szolgáltatásra jogosultakat látnak el. A Magyar Energia Hivatal (MEH) döntése a lakosságnak és a kisfogyasztóknak, illetve az áramtörvény minapi módosítása nyomán a közintézményeknek kedvez, utóbbiaknak január 1-jei hatállyal.

„A területi kereskedők (szolgáltatók) jó eséllyel a 7,6 százalék egészével csökkentik áramdíjaikat, szabályozott piacon nem is tehetnek mást” – reagált lapunknak Kiss Péter, a KPMG partnere, energetikai tanácsadásának kelet-közép-európai vezetője. A felhasználói tarifa azonban az áramdíj mellett a rendszerhasználati díjat is tartalmazza, amely a MEH javaslata szerint átlagosan 7 százalékkal nő a jövő év elejétől. (E díjat főként a 18-ról 40 forintra nőtt fajlagos hálózati veszteség miatt kell emelni, a bevétel az MVM-nél és az erőműveknél csapódik le.)

„Összességében tehát nem lesz alacsonyabb az áram tarifája az egyetemes áramszolgáltatásban a keddi MEH-döntés hatására, de a növekedés halványan az infláció mértéke alatt marad” – válaszolt lapunknak Boross Norbert, az Elmű-Émász csoport szóvivője. Tartható lesz az a jövő évre előre jelzett, 3,5 százalékos áramáremelés a szabályozott

piacon, amelyet a MEH főigazgatója, Horváth J. Ferenc egy minapi konferencián valószínűsített. (Egy hónapja még 10 százalékos 2009 eleji drágulás volt várható, a napokban azonban már csak 2,93 százalékos.) Az EU27-en belül így is Magyarországon a legdrágább a villamos energia az Eurostat adatai szerint.

Mivel az egyetemes nagykereskedelmi díj csökkentése csak a piaci szereplők egy részét érinti, a magasabb rendszerhasználati díj viszont mindenkit, ismét romlik a versenypiaci áram versenyképessége az egyetemes szolgáltatáséval szemben. Emiatt 2009 elején a versenypiacra kikényszerült közintézmények tömege kéredzkedhet vissza az egyetemes szolgáltatásba, a versenypiacon szerencsét próbált néhány kisvállalkozóval együtt. „Ismét a nagyiparosok fogják finanszírozni a kedvezményezett kört, az egyetemes és versenyszektorra szétesett árampiacon belül pedig nincs átjárás” – közölte lapunkkal Kaderják Péter, a MEH volt főigazgatója. A villamos energia hazai versenypiacán ma 17-20 százalékkal drágább az áram, mint Német- vagy Csehországban.

Kevésbé aggódnak a versenypiacért szabályozói körökben. „Október eleje óta esik a versenypiaci áram ára, s már nem igaz az a néhány hetes feltételezés, hogy 2009-ben 25 százalék körüli drágulásra kell számítani amiatt, hogy az MVM a várakozásoknál kevesebb villamos energiát kínált fel az aukcióján” – mondták lapunknak. Most úgy tűnik, éppen az jár jól, akinek az aukción nem jutott áram, mert most olcsóbban vehet. Kaderják Péter szerint viszont továbbra is reális a 25 százalék körüli jövő évi versenypiaci drágulás, de ő is úgy véli, különösen rosszul jártak, akik az aukción magas ár mellett ragadtak bele egy éves szerződésbe.

A távhőszolgáltatás költségstruktúrájában az áram a keringetés költségeként jelenik meg, amely a hődíjban a legkisebb tétel.

A távhődíjakban nem jelenhetnek meg tartalékok.

A távhőszolgáltatás költségstruktúrájában az áram a keringetés költségeként jelenik meg, amely a hődíjban a legkisebb tétel.

A távhődíjakban nem jelenhetnek meg tartalékok. Milliárdos kiesés Az egyetemes nagykereskedelmi árcsökkentés 16 milliárd forintot húz ki a döntést egyébként tudomásul vett MVM Zrt. zsebéből. „Vélhetőleg a tulajdonosnak jut ennyivel kevesebb osztalék” – mondta lapunknak Tringer Ágoston kommunikációs igazgató. Úgy tudjuk, az MVM költségei mellett a MEH piaci szempontokat is figyelembe vett a 7,6 százalékos csökkentésben.

A lipcsei áramtőzsdén ennél sokkal jobban esett az ár, de nem kényszeríthető a hazai nagykereskedőre sem olyan ellenérték, amellyel már nem tudja ellátni az egyetemes szolgáltatókat – tájékoztatták lapunkat. További árcsökkentési rendelet ezért nem várható.-->