A négynapos munkahét

Pályázati programok formájában közvetlen munkaerő-piaci válságkezelésre 36 milliárd forintot különített el a szociális tárca az elmúlt időszakban. Ebből százezer állást tartanának meg. Egyéb forrásokkal kiegészítve a munkahelymegtartást és -teremtést több mint 100 milliárd forint segítheti elő.
A közvetlen válságkezelést szolgáló programok közül először az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által meghirdetett pályázatok rajtoltak el, január 23-án. Ezek segítségével bértámogatást nyújtanak a munkáltatónak, támogatják a csökkentett munkaidőt (négynapos munkahét), s a felszabaduló munkanapokon történő képzést. A kieső munkanapra járó bér 80 százalékát lehet elnyerni, s a képzés költségeinek 80 százaléka is megtéríthető. Az OFA-pályázatok segítik az elbocsátott dolgozók esetében az újbóli elhelyezkedést is, bértámogatással és szolgáltatásokkal. Ugyanilyen forrásokhoz lehet hozzájutni a regionális munkaügyi központok (rmk) kezelésében lévő, A munkahelyek megőrzéséért elnevezésű program keretében, ez február 3-án indult. Az összesen 16 milliárd forint forrású OFA- és rmk-projekteket központi munkahelymegőrző támogatás egészíti ki, erre 700 milliót fordítanak. Ebből azok az rmk-k kaphatnak központi forráskiegészítést, amelyek illetékességi területén 2009-ben a térség számára jelentős csoportos létszámleépítést terveznek. Az összeg január 26. óta áll rendelkezésre.
Január elején a minisztérium úgy becsülte, e három program eredménye 20-25 ezer munkahely megőrzése lesz. Ezt a becslést a hónap végére 45-50 ezerre módosították, majd hozzátették: uniós források átcsoportosításával áprilistól további 20 milliárd forint válik elérhetővé. Az így öszszesen 36 milliárdos, közvetlen válságkezelésre fordított forrásból százezer munkahelyet tartanak megőrizhetőnek. A 20 milliárdos uniós tételt a négynapos munkahét támogatására fordítja a kormány, emellé képzésben való részvételi kötelezettség társul. Korábban Székely Judit szociális szakállamtitkár elmondta: az első jelek azt mutatják, hogy az OFA- és az rmk-pályázatok esetében is a négynapos munkahéttel kapcsolatos szubvenciók a legnépszerűbbek a foglalkoztatók körében, ezekkel lehet majd a legtöbb munkahelyet megtartani. Ez szintén közrejátszhatott abban, hogy a 20 milliárdos többletforrást is a csökkentett munkaidő támogatására koncentrálja a kormány. KT

a Munkaerő-piaci Alapból biztosított járulékkedvezmény lehetősége, főként a hátrányos helyzetű térségekben élők foglalkoztatására

uniós forrásból 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a TÁMOP 1.1 (hátrányos helyzetűeket és rehabilitációs járadékosokat támogató) és a TÁMOP 1.2.1 (Start Plusz és Start Extra) programok előfinanszírozására

a munkahelymegtartást segítheti elő a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált, ötmilliárdos kerete

a kormány további 37 milliárdot különített el aktív munkaerő-piaci programokra, a felhasználásról később döntenek

munkahelyteremtésre is jut, 2,25 milliárd forint értékben

a Munkaerő-piaci Alapból biztosított járulékkedvezmény lehetősége, főként a hátrányos helyzetű térségekben élők foglalkoztatására

uniós forrásból 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a TÁMOP 1.1 (hátrányos helyzetűeket és rehabilitációs járadékosokat támogató) és a TÁMOP 1.2.1 (Start Plusz és Start Extra) programok előfinanszírozására

a munkahelymegtartást segítheti elő a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált, ötmilliárdos kerete

a kormány további 37 milliárdot különített el aktív munkaerő-piaci programokra, a felhasználásról később döntenek

munkahelyteremtésre is jut, 2,25 milliárd forint értékben -->